Tisztázták az APEH volt nyomozóit

Pénzt és időt nem kímélve világította át a rendőrség az APEH volt Bűnügyi Igazgatóságát – eredmény nélkül. A „hosszúbájtok éjszakája” utáni eredménytelen kutatáshoz hasonló vizsgálatban – az ORFK szűkszavú közleménye szerint – 317 rendőrségi dolgozó vett részt, összesen 10 577 munkaórában.

A több mint ezeroldalas dokumentáció szerint az ellenőrzés célja „az integrálási folyamat támogatása” volt. A vizsgálat megállapította: a Bűnügyi Igazgatóság „a hatályos jogszabályok szellemében járt el, kisebb-nagyobb hiányosságoktól eltekintve feladatát szakszerűen végezte”.
Tasnádi László, a szervezet tavaly ősszel menesztett vezetője lapunknak elmondta: nagyon örül ennek az eredménynek. Bebizonyosodott, tette hozzá, hogy a Bűnügyi Igazgatóság nyomozói, köztisztviselői esküjüknek megfelelően, pártatlanul, jól és megalkuvás nélkül végezték a munkájukat. Tasnádi reméli, hogy ezután a nyomozók végre nyugodtan dolgozhatnak; ámbár, tette hozzá, azok az aggályok, amiket ő annak idején fölvetett, máig nem tisztázódtak. Felsorolni azonban még egyszer nem volt hajlandó ezeket; mint mondta: egyszer már megszűnt miattuk az állása.

Az APEH Bűnügyi Igazgatóságát 1999-ben hozták létre rendőrökből, nyomozókból, pénzügyőrökből, gazdasági szakemberekből és ügyészekből, miután az Orbán-kormány úgy ítélte meg, hogy a szerteágazó gazdasági-pénzügyi bűncselekmények felderítését és üldözését a rendőrség és a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) külön-külön tevékenykedve már nem tudja hatékonyan ellátni. A köztisztviselői státusban levő adónyomozók sikertörténetet írtak: 2002 novemberéig mintegy 15 000 bűncselekményt derítettek fel, 83 milliárd forintos elkövetési értékkel, amiből 11 milliárdot „vissza is szereztek” a költségvetésnek. Munkájukat nagy nemzetközi figyelem és elismerés kísérte. Több nagy port felvert, politikai színezetű ügyben is nyomoztak, állandó médiafigyelem és politikai támadások közepette. Többek közt az adónyomozók göngyölítették föl például az MSZP vecsési szervezetéhez kötődő, vecsési számlagyárként elhíresült ügyet is, amelynek gyanúsítottjait a kormányváltás után szabadlábra helyezték.
Az MSZP már a tavalyi választási kampányban egyértelművé tette, hogy meg kívánja szüntetni az APEH Bűnügyi Igazgatóságát. Először a VPOP alárendeltségébe kívánták helyezni őket, egy másik változat szerint a Pénzügyminisztérium önálló nyomozati szerveként működtek volna. Végül tavaly őszszel megszületett a döntés, miszerint a BM alárendeltségében, az ORFK Pénzügyi Igazgatóságaként fognak működni. Ehhez egy sor törvényt és rendeletet kellett, illetve kellene módosítani, köztük például a kétharmados rendőrségi törvényt is. Tasnádi László, aki 2000 ősze óta állt az igazgatóság élén, írásban fejtette ki törvényességi aggályait az illetékeseknek, mire Király László György, az APEH új elnöke felmentette őt állásából. Közvetlenül ez után kezdődött meg a szervezet „átvilágítása”.
Krőzsel Károly ezredest, az átvilágítást végző ORFK Ellenőrzési Főosztály vezetőjét, többszöri keresésre sem tudtuk elérni.