Újítani kell a mikrohitelek programját

Újfent decentralizálni kellene a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványnál (MVA) centralizált pénzügyi alapot – véli a Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorcium, amely kidolgozta javaslatát a mikrohitelezés újszerű folytatására. Eszerint a mikrohitelprogram átalakítása a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) által kidolgozott Európa-díjas hitelkonstrukcióban hatékonyabban valósulhatna meg.
Kovács István, a konzorcium elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: a kis- és középvállalkozások (kkv) számára nyújtott projektek központja a közelmúltig az MVA volt. A konzorcium azért jött létre, mert ez az együttműködési forma eredményesebben szolgálja a kkv-szektor fejlesztését, mint szolgálta eddig az MVA. Javaslatuk szerint a decentralizáción túl a meglévő kormányzati kkv-forrásokat át kellene csoportosítani, s a forráshiányt a kereskedelmi bankok bevonásával lehetne enyhíteni.
Utalt arra: nem tartják jónak, hogy a Ka-Vosz Rt. (amelynek, az Igazságügyi Minisztérium cégnyilvántartási adatai szerint Réthy Imre, a GKM helyettes államtitkára 2002. április 25. és 2002. május 29. között cégvezetője volt – a szerk.) a Széchenyi-kártya révén mikrohitellel is foglalkozzon.
Hangsúlyozta: nem értenek egyet azzal az elképzeléssel sem, hogy banki csatornán keresztül történjék a jövőben a mikrohitelezés, mert úgy vélik, hogy erre a helyi vállalkozásfejlesztési központok alkalmasabbak.
Ezt támasztja alá, hogy a mikrohitel beindítása óta folyósított húszmilliárd forint hitelnél mindössze négy százalék a hitelezési veszteség, ami jó arány, mert a hitelveszteség jelentős része még az indulásnál keletkezett, és a központok nem részesültek konszolidációban, mint a bankok.