Gutaütés is kerülgetheti azt, aki több millió, vagy több tíz millió forintot ad ki új ingatlanáért, majd a beköltözést követően néhány hét múlva azzal szembesül, hogy lakásával komolyabb műszaki problémák vannak. A hibák akár évek múlva is előjöhetnek: a bejárati ajtó, vagy a lakás ablakai közül valamelyik nem záródik pontosan. Legrosszabb esetben pedig akár statikai problémák is előfordulhatnak. Az esztétikai hibák között jelentkezhet például az ablakkeretek besárgulása. Használt lakások esetében a helyzet nem egyszerű, hiszen az eladó kártérítési felelősségét nagyban meghatározza a szerződés szövegezése. A viták gyakran a bíróságokon folytatódnak és érnek véget. Az új lakások esetében a jótállás feltételeit egy 1987-es kormányrendelet szabályozza. Ez előírja: az építési vállalkozó köteles jótállást vállalni az általa épített új lakóépület és az abban található lakások épületszerkezeteire, berendezéseire, továbbá a – rendelet mellékletében meghatározott – kiszolgálóhelyiségeire. Ennek időtartama három év, melynek kezdő időpontja az átadás-átvétel napja. Amennyiben az eladó és vevő közötti szerződés hátrányosabb feltételeket tartalmaz a megrendelő számára, akkor a szerződés helyett a rendeletet kell figyelembe venni. Ugyanakkor a szerződésben a megrendelő számára kedvezőbb feltételekben is meg lehet állapodni. A vevő vagy kezelő jótállási igényét az építővel, vagy az általa kijelölt javítóval szemben érvényesítheti. A jogosult kérheti a hiba kijavítását, a vételár megfelelő leszállítását, a hibás tárgy, szerkezet cseréjét, sőt a hibás munka újbóli elvégzését is.
Cserét csak akkor lehet kérni, ha a hiba megfelelő határidő alatt értékcsökkenés, vagy a vevő érdekeinek sérelme nélkül nem javítható ki. A jótállás megszűnik, ha a jogosult maga próbálja a hibát kijavítani vagy más szerelőt bíz meg. Utóbbit akkor teheti, ha az építő vállalkozó a hiba kijavítását nem tudja megfelelő határidőre vállalni, nem végzi el, vagy ismét hibás munkát ad ki a kezéből. Egyébként a hiba bejelentését követően a vállalkozó 15 napon belül köteles azt megvizsgálni és arról nyilatkozni. Az igényt érvényesíttetni jótállási jeggyel lehet.
Ugyanakkor a megrendelő mellett a vállalkozó is rendelkezik jótállási joggal, mégpedig beszállítóival szemben. Így az alvállalkozókat is felelősség terheli az általuk szolgáltatott termékekre vagy munkákra. A kötelezettség őket az átadás-átvétel napjától addig terheli, amíg az építési vállalkozó a jogosulttal szemben helytállni tartozik.
origo.hu
Drasztikus lépésre kényszerítette a népharag Karácsony Gergelyt: kirúgta a BKV vezérigazgatóját
