Az amerikai vezető körök előtt a következő probléma állt: hogyan lehet megállítani vagy legalább fékezni a hidegháborúban szövetséges partnereik növekvő versenyképességét? A válasz egyszerű: meg kell fosztani őket a világ energiahordozó-tartalékaihoz való hozzáféréstől.
Sokan nem értik, hogy a lakosság növekedésének és a technikai fejlődésnek mérvében milyen gyorsan csökkennek a természeti erőforrások – figyelmeztet ezzel kapcsolatban Leonov, megjegyezve, hogy a jelenleg felderített és gazdaságosan kitermelhető kőolajtartalékok a mai termelési ütem mellett 30-40 év múlva kimerülnek. A Föld lakossága 12-13 évenként egymilliárd fővel növekszik. Emelkedik az energiaigény, a világ feltartóztathatatlanul az energiaínség felé tart. A pragmatikus amerikaiak elsőként ismerték fel ezt a problémát, és megfogalmazták stratégiai feladatukat: birtokba kell venni az olajforrásokat.
Az Egyesült Államok saját területén már régen korlátozza, sőt Alaszkában sokáig megtiltotta a kitermelést, évente nyolcvanmilliárd dollár értékű – éves fogyasztásának felét kitevő – olajat importál. Már régen szilárdan magukhoz kötötték a nyugati félteke főbb olajtermelő országait, Mexikót és Venezuelát. A Közel-Kelet olaja nem létszükséglet Amerikának, de a konkurens országok – elsősorban Nyugat-Európa és Japán – teljes mértékben függnek tőle. Képletesen szólva tehát akinek van közel-keleti olaja, az rendeli a muzsikát a világgazdaságban – állítja Leonov, megjegyezve, hogy a mostani harc csak propagandisztikusan függ össze Huszeinnel. Valójában a világ létfontosságú energia-lelőhelyeiért folyó harcról van szó. Ma Irak van a központban, de nem ő lesz az egyedüli és az utolsó – szögezi le a szakértő.
A tábornok felveti, hogy a Deutsche Bank adatai szerint az utóbbi tíz évben a francia, az orosz és a kínai olajcégek 38 milliárd dollár értékű szerződéseket kötöttek Irakban. Bush a megszállás és egy bábkormány felállítása után feltehetőleg minden európai és ázsiai érdekeltséget ki akar űzni Irakból. Az iraki ellenzék egyik vezetője, Ahmad Csalabi már nyilvánosan is kijelentette: Huszein bukása után minden orosz, francia és kínai vállalattal kötött szerződést érvénytelenít.
Az amerikaiak legértékesebb zsákmánya Irakban az 1500 működő olajkút lesz, ami lehetővé teszi, hogy a mostani, az embargó miatt visszafogott, napi kétmillió hordós termelést napi hatmillióra növeljék. Irak elfoglalása és azt követően ott amerikai katonai bázisok létesítése tehát e forgatókönyv szerint Nyugat-Európa, Japán és Kína számára az Amerikával folyó kereskedelmi konkurenciaharc esélyeinek nagyfokú csökkenését jelenti. Az Egyesült Államoknak azonban Leonov szerint meg kell még törnie Irán ellenállását is, hogy a kereskedelmi harcban véglegesen megerősítse pozícióit.
A szeptember 11-i terrorakciók után alig másfél évvel az Egyesült Államok óriási geopolitikai sikereket ért el. Megtelepedett Közép-Ázsiában, elfoglalta Afganisztánt, megerősödött a Kaukázuson túl, és gyakorlatilag teljesen ellenőrzi a Közel-Keletet. Az energiatartalékok lelőhelyein és szállítási útvonalain megtelepedett Egyesült Államok ezután megteheti a következő lépést: megkezdheti e stratégiai pozíciók megszerzésének gazdasági realizálását – összegez Nyikolaj Leonov.
***
Washington vádjai Moszkvának.
Az Egyesült Államok a hét végén tiltakozott a moszkvai kormánynál, mivel az nem volt hajlandó orosz fegyverkereskedőket megakadályozni abban, hogy illegális fegyvereket adjanak el az iraki hadseregnek. A The Washington Post szerint egy orosz cég olyan elektronikus műszereket szállított Bagdadnak, amelyek támadó amerikai vadászgépek, bombázók megtévesztésére használhatók. Két másik cég irányított harckocsi-elhárító rakétákat, illetve éjszakai látókészülékek ezreit adta el Iraknak az ENSZ-szankciók megsértésével. A lapot tájékoztató washingtoni kormányzati források szerint Moszkva figyelmen kívül hagyta az amerikai erők biztonságáért aggódó amerikai kormányzati tisztségviselők kéréseit. Az orosz fél először tagadta a moszkvai Aviakonverszija cégnek a létezését is, amely legalább fél tucat olyan készüléket adott el, amely egyebek között a bombák célba juttatására alkalmazott globális helymeghatározó rendszer (GPS) összezavarására szolgál. (MTI)
origo.hu
Századvég: A magyarok szerint a politikában és a médiában nincs helye külföldi beavatkozásnak
