Az áldozatok száma nőni fog

Bár egyes megszólalók „szőnyegbombázásként” jellemezték a Bagdad, Moszul és Kirkuk ellen pénteken induló nagyszabású légitámadásokat, ez az állítás nem felel meg a valóságnak – nyilatkozta lapunknak Kővári László katonai repülési szakértő. A bagdadi felvételek ugyanis egytől egyig olyan perspektívából készültek, ami első pillantásra ezt az állítást támasztja ugyan alá, ám végül mégis egy ettől jóval eltérő valóságot mutat. A városban működni engedett kamerák többsége nyugatra néz, a Tigrisen túlra, ahol Szaddám Huszein óriási méretű palotája terül el: ha ezt a csaknem kilométeres kiterjedésű komplexumot bombák sorozata találja el, főként éjszaka nyújt olyan látványt, mintha lángolna az egész város, noha rendkívül precíz, nagy pontosságú fegyverekkel, robotrepülőgépekkel, illetve műholdas irányítású bombákkal végrehajtott csapásról van szó.
Ha az amerikaiaknak vannak ilyen, mindössze néhány méteres pontosságú eszközeik, és tudják, hogy a világ közvéleménye minden egyes iraki civil sérülését és halálát a fejükre olvassa, miért bombáznának szánt szándékkal lakóövezeteket? – teszi fel a kérdést a szakértő. Eddig az irakiak sem tudtak beszámolni civil létesítmények súlyos rombolásáról, s néhány kivétellel csak sérülteket mutattak. Kővári László szerint a hadműveletek előrehaladtával természetesen nem zárható ki, hogy jelentősen növekszik a légicsapások és a szárazföldi harcok ártatlan áldozatainak száma, ahogy a hadműveletek egyre inkább a városokba, a sűrűn lakott területekre tevődnek át.
Georg Spöttle katonapolitikai szakértő is egyetért abban, hogy az egyre nagyobb ellenállás következtében az eddigieknél több áldozat várható mind a két oldalon. Sőt a szakértő szerint nem zárható ki, hogy az iraki Köztársasági Gárdával való összecsapások során Bagdad nem fog visszariadni a régóta rettegett tömegpusztító fegyvereinek bevetésétől sem. A szövetségesek eddigi eredményeiről Georg Spöttle elmondta: a délről észak felé haladó csapatok több várost is ellenőrzésük alá vontak ugyan, teljes győzelemről viszont itt sem beszélhetünk. Ezekben a városokban sem sikerült ugyanis teljesen felszámolni az ellenállást, így egy-egy hadtest kénytelen mindenütt a helyszínen maradni. A szakértő szerint teljesen egyértelmű, hogy nem úgy alakultak az események, ahogyan arra Washington előzetesen számított. Így nem véletlen – fűzte hozzá a szakértő –, hogy egyre több kritikus hangot lehet hallani.
Spöttle szerint az amerikaiak pszichológiai hadviselése is a viszszájára kezd elsülni, hiszen az ellenség megtörésére hivatott propagandagépezet nem okozott olyan pánikot, mint az korábban várható volt. Az ellenállás akár egyre erősebb is lehet – vélte a szakértő –, hiszen a porba taszított, megbilincselt, s ezzel megalázott irakiak látványa hatalmas dühöt kelthet az arab nézők körében. A megengedettnél sokkal több hiba, amelynek következtében több brit, illetve amerikai katona halt meg, mint a valódi harcok közepette, tovább erősíti a nyugati közvélemény amúgy is magas háborúellenességét. Georg Spöttle szerint a nemzetközi nyomás előbb-utóbb akkorára is nőhet, hogy akár tűzszünet is kikövetelhető lesz, mint ahogyan erre volt már példa a történelemben.
***
Precízen, a felhőkön keresztül is.
Az előző, a szakirodalom szerint második Öböl-háború során (az első az iraki–iráni volt) a bevetett légi indítású fegyverek mindössze nyolc százaléka volt precíziós irányítású. Amellett, hogy az irányítatlan bombák pontossága csak ideális körülmények között volt kielégítő, nem voltak rossz időjárási körülmények között alkalmazhatók, de bevetésük a bombát dobó repülőgépnek is szükségessé tette, hogy közel repüljön az ellenséges légvédelemhez. A pontosság kérdését sikerült megoldani a lézeres rávezetéssel, ám ezt is meghiúsíthatta a felhőzet, de nehézséget okozott az is, hogy a bombának a célt a becsapódásig meg kell világítani, lehetetlenné téve a védekező manővereket. Először a koszovói hadjáratban, majd Afganisztánban alkalmazták tömegesen a hiányosságokat teljesen kiküszöbölő, műholdas (GPS) vezérlésű bombákat, amelyek 4–8 méteres pontossággal akár felhőn keresztül is elérik a betáplált koordinátákat, s a dobó gép egyből odébbállhat a veszélyes körzetből. Képünkön a legnagyobb kaliberű, GBU–31 típusú bombát „ápolják” egy repülőgép-hordozó fedélzetén. (Z. G.)