Csatlakozáspártiak a szlovének

Szlovénia lakosságának 90,3 százaléka támogatja az Európai Unióhoz és 56,1 százaléka a NATO-hoz való csatlakozást – derült ki az első exit pollokból, amelyeket az egyik ljubljanai televízió ismertetett a tegnap este hét órakor lezárult népszavazás befejeztével. Egy másik televíziós csatorna által közölt felmérések eredményei szerint a NATO támogatottsága a lakosság körében 60, míg az Európai Unióé 93 százalékos volt.
Szlovénia a hét NATO-tagjelölt, és az EU-belépésre váró nyolc kelet-közép-európai ország közül elsőként döntött népszavazással a csatlakozásról. Miután tegnap reggel kinyitották a szavazóhelyiségeket, országszerte megkezdődött az ügydöntő népszavazás az ország NATO- és EU-csatlakozásáról – az országban ugyanis egy időben döntenek mindkét kérdésről. Az 1,6 millió választásra jogosult választópolgár több mint háromezer szavazóhelyiségben adta le voksát 7 és 19 óra között.
A tagság támogatását némileg csökkentő iraki háború ellenére az utolsó felmérések azt mutatták, hogy a szlovén választópolgárok szűk többséggel az észak-atlanti szövetséghez tartozás mellett szavaztak. A NATO-csatlakozás alacsonyabb támogatottságában két tényező játszhat szerepet. Egyfelől a szlovének még jól emlékeznek hazájuk 1991-es lerohanására, másfelől a Zoran Djindjics meggyilkolása után támadt közfelháborodás is a NATO ellenzőit erősítheti. Az európai uniós szavazás esetében egyértelműbb a helyzet, már előzetesen rekord számú, akár nyolcvanszázalékos igen szavazatra számítottak – ezzel túlszárnyalnák az osztrákok 1995-ös 66,5 százalékos „csúcsát”.
A szlovéniai magyarság NATO- és európai uniós csatlakozásával kapcsolatos álláspontja nem különbözik az általános közvélekedéstől – nyilatkozta Pozsonec Mária, a szlovén parlament magyar képviselője. A képviselő asszony hangsúlyozta, ő személy szerint is támogatja a szlovén államvezetés ezzel kapcsolatos álláspontját.
Bár az országban számottevő politikai erők ellenzik az euroatlanti integrációt, a legnagyobb tekintélyű államférfiak – köztük Milan Kucan volt és Janez Drnovsek jelenlegi államelnök – a csatlakozás mellé álltak. Szlovénia gazdasági ereje már most is jelentős, az ország GDP-je meghaladja Görögországét, és megközelíti Portugáliáét. Szakértők figyelmeztettek arra, hogy – a többi tagjelölt országgal ellentétben – Ljubljanában nem várhatnak számottevő gazdasági segítséget az EU-tól. Szlovéniát egy régióként kezelik az uniós költségvetésben, és – viszonylagos fejlettsége miatt – a felzárkóztatási alapból sem sokáig részesül majd.
Geopolitikai helyzeténél fogva Szlovénia elégedetten nyugtázhatja, hogy az uniónak legalább anynyira szüksége van az Olaszország, Ausztria, Horvátország „ölelésében” található kis alpesi országra, mint fordítva. Az EU-csatlakozás után Szlovénia jelenlegi államhatárának mintegy fele belső határrá válik majd, ez a tény azért igen fontos, mert az ország legfontosabb gazdasági partnere az Európai Unió. A szlovén szuverenitás megőrzését célzó állami politikát jól illusztrálta a légtérhasználatra vonatkozó amerikai kérés elutasítása.