Fenyegetnek a kurdok

Szerda óta az észak-iraki Erbilben lázas tárgyalások folynak a két vezető kurd párt, valamint az emigráns iraki ellenzéki szervezetek képviselőinek részvételével. A megbeszélések célja közös platform létrehozása, és egy ideiglenes kormány megalakítása. Az arab világ eközben továbbra is mélyen megosztott az Irakkal szembeni, vészesen közeledő katonai fellépéssel kapcsolatban.
Egy török–amerikai katonai megállapodás értelmében a török hadsereg az Irak elleni amerikai offenzíva megkezdésével egy időben 60 km mélységben hatolhat be az ország északi, kurdok lakta területére az ANN arab hírtelevízió értesülései szerint. A kiszivárgott terv szerint – amely kurd körökben hatalmas felháborodást váltott ki – a török katonaság célja a kurd milíciák nehézfegyvereinek begyűjtése lenne, egy jövőbeni törökellenes fellépés megelőzése érdekében. Az erbili konferencián részt vevő kurd szervezetek és iraki ellenzéki csoportok egységesen elutasító álláspontra helyezkedtek a török tervvel szemben, mivel az véleményük szerint súlyosan sértené Irak szuverenitását. Szami Abdulrahman, a Barzani vezette Kurdisztáni Demokrata Párt (KDP) helyettes vezetője felháborodásában odáig ment, hogy kijelentette: „Szaddám kevésbé veszélyes Kurdisztánra, mint a török hadsereg.” A kurdok szembe fognak szállni a törökökkel, ha azok le akarják fegyverezni őket. Maszud Barzani, a KDP vezetője szombati nyilatkozatában már általános kurd felkelést helyezett kilátásba a török csapatok bevonulásának esetére. Álláspontja szerint a török behatolás akkor is elfogadhatatlan, ha arra az amerikai csapatok bevonulásával egyidejűleg kerül sor.
Irakban az élet egyelőre a normális mederben folyik. A rezsim bízik abban, hogy az alapvető élelmiszer-ellátást a háború során is képes szavatolni. Szaddám – a harci szellemet bátorítandó – kijelentette, hogy bombázásokkal nem lehet az iraki népet megtörni. Az iraki elnök véleménye szerint Bush nem igazi férfi. Bagdadban spanyol békeaktivisták szerdán pár órára elfoglalták Spanyolország már kiürített nagykövetségét, hogy ily módon fejezzék ki Irakkal való szolidaritásukat. Az országot járó aktivisták az elmúlt héten egyebek mellett az 1991-es Öböl-háború során elhíresült al-Amrie bunkert is felkeresték, ahol az amerikai bombázásoknak 450 ember esett áldozatul. Az arab világ továbbra is mélyen megosztott a közelgő háború kérdésében. Kuvait – melynek egy, az iraki határhoz közeli szigetén, Feilakán az amerikaiak mesterséges várost építettek fel Bagdad bevételének gyakorlására – elutasítóan reagált az olajfegyver Amerikával szembeni alkalmazásának ötletére. Egy, a hivatalos véleményt tükröző, az al-Dzsazíra televíziónak adott nyilatkozat szerint az ország nem vállalhat szolidaritást háborús bűnösökkel, akiknek a kezéhez vér tapad. Kuvaitban több tüntetésre került sor Irak ellen.
Más arab országokban ugyanakkor homlokegyenest eltérő célzatú megmozdulásokra került sor. Marokkóban 80 ezren, Szudánban 100 ezren, míg Kairóban 150 ezren demonstráltak az elmúlt héten az Irak elleni, „amerikai–cionista öszszeesküvéssel” szemben.