Alapvető igény a földgázszektor szabályozása kapcsán, hogy a gázellátásról szóló törvény (GET) biztosítsa a keresztfinanszírozás teljes kiküszöbölését, vagyis a költségarányos árak és a költségokozás elveinek érvényesítését a díjmegállapítás során. Ugyancsak lényeges, hogy teremtse meg a hatékony verseny, illetve a kínálati piac feltételeinek lehetőségét, valamint biztosítsa a jogszabály-előkészítéssel kapcsolatos fogyasztóvédelmi és érdek-képviseleti jogosítványok érvényesülésének garanciáit – mondta el érdeklődésünkre Drucker György, a nagyfelhasználókat tömörítő Ipari Energiafogyasztók Fóruma (IEF) főtitkára. Mint kiemelte: mindez azért lenne szükséges, hogy az energiaigényes hazai vállalatok földgázbeszerzési költségei hosszú távon versenyképesek maradjanak, illetve hogy teljesüljenek Magyarország vonatkozásában is az EU célkitűzései az egységes (versengő) földgázpiac létrehozását illetően. A GET értékelésekor nem lehet elvonatkoztatni attól a körülménytől, hogy a javaslat értelmében megszűnik a földgáz termelői árának hatósági szabályozása. Ennek a piackonform lépésnek az IEF állásponja szerint ki kell egészülnie a földgáztermelés és -kereskedelem maximális versenyösztönzésével.
Ennek értelmében kezdettől nem támogatják a közüzemi nagykereskedő kizárólagos statútumú intézményét. Ez az intézmény annak a kettős (közüzemi és verseny-) piackoncepciónak a része, amelyet problematikusnak tartanak, és amelynek gyakorlati meghonosítása több problémát vet fel, mint amennyit megold. Ugyanis a mintául szolgáló villamosenergia-ipari koncepció újragondolását is egyre több piaci szereplő veti fel.
Drucker György szerint mindezek miatt a GET komoly mértékű, a piaci szereplők egyeztetését is igénylő átdolgozására lenne szükség. Nem tartják kielégítőnek például a célvezeték-létesítésre vonatkozó szabályokat, amennyiben azok túlzottan, indokolatlanul és ésszerűtlenül csorbítják a fogyasztók beruházásában építhető gázvezetékek létesítési szabadságát. Rendkívül aggályos, hogy a hatóságilag szabályozott árak és díjak körében a javaslat a hatályos törvényhez képest is visszalépést jelent a keresztfinanszírozás tilalmának rögzítésében. Elengedhetetlen a keresztfinanszírozás teljes kiküszöbölésének törvényi garanciája. A fogyasztói érdekvédelem és érdekképviselet krónikus problémáira tekintettel javasolják egyrészt a vonatkozó törvényes igények félreérthetetlen megjelenítését, másrészt a fogyasztók, illetve szervezeteik értelemszerű bevonását az „engedélyesként” definiált földgázipari vállalkozások mellett a piaci szereplők együttműködési szabályainak kialakításakor. A nagyfogyasztók határozottan ellenzik a közüzemi vállalkozások nehézségeire való hivatkozással lényegesen csorbítani a feljogosított fogyasztók hozzáférési jogosítványainak gyakorlását. Javasolják továbbá a lecseréléses (swap) kereskedelmi ügyletek nevesítését a hozzáféréssel kapcsolatban, valamint a termelői értékesítés – kereskedelmi engedélytől független – szabadságának elvi kimondását.
Nem vitatva a háztartási és kommunális fogyasztók igényeinek kielégítéséhez fűződő jogos érdekeket, erősen aggályosnak találják a fogyasztók közötti intézményes különbségtételt. A feljogosítási küszöbérték jövőbeli fokozatos leszorításával anakronisztikussá válik a közüzemi és feljogosított fogyasztók szembeállítása, illetve a szabadpiaci szegmens hátrányos megkülönböztetésének elvi éllel való rögzítése semmilyen szempontból nem elfogadható. A korlátozási prioritások tekintetében a jelenlegi korlátozási menetrend elveit kellene változatlanul irányadónak tekinteni.
Az IEF a tényleges piacnyitás megvalósítása szempontjából indokolatlannak és ésszerűtlennek tartja a feljogosított fogyasztók piacra lépésének hosszú, kötelező átállásiidő-igényét, amelyet 6 hónapra kellene mérsékelni. Ehhez kapcsolódóan célszerű lenne úgy módosítani a törvénytervezetet, hogy a közüzemi szerződések részben vagy egészben is felmondhatók legyenek. Feltétlenül kiigazítandóak a közüzemi szerződésekre és üzletszabályzatokra vonatkozóan az eladói oldal számára egyoldalú előnyöket biztosító rendelkezések. Aggályos és indokolatlan a bértárolásra vonatkozó szabályok egy része is. A szabályozási kockázat csökkentésével megnövekedhetne a tárolókapacitások létesítésének finanszírozhatósága, ami a folyamatos, biztonságos ellátás és a kínálati piac előfeltétele. Javasolják a szállító- és tárolóengedélyes egyértelmű szervezeti szétválasztását minden egyéb tevékenységtől, ugyanis ennek hiányában a rendszerirányítás függetlensége egyáltalán nem biztosított.
Drucker György külön kiemelte, hogy az IEF nem támogatja a Magyar Energia Hivatal (MEH) jogállásának csorbítására vonatkozó elképzelést. Elfogadhatatlan a villamosenergia-törvény (VET) módosítását célzó rendelkezés is, amennyiben az a MEH önállóságának további csorbítására alkalmas. Az IEF javaslatot kíván előterjeszteni a VET-be foglalt korlátozás vonatkozásában, amely szerint a „feljogosított fogyasztók kötelesek legalább az éves fogyasztásuk felét hazai termelésből beszerezni”. Ez a rendelkezés kezdettől fogva rendkívül aggályos mint a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződéseiben foglalt szabadkereskedelmi kötelezettségvállalások súlyos megsértése (burkolt kereskedelmi akadály). Ez a rendelkezés súlyosan hátrányos továbbá a feljogosított fogyasztókra nézve, figyelembe véve a hazai szabad kapacitások korlátait. Éppen ezért az import korlátozását legkésőbb 2003. december végéig meg kell szüntetni.
origo.hu
Századvég: A magyarok szerint a politikában és a médiában nincs helye külföldi beavatkozásnak
