Eközben rekordszámú, összesen 1800 bevetést hajtott végre tegnap az amerikai–brit légierő Irak ellen, jelezve, hogy fokozzák a nyomást a védők fő erőire, a Köztársasági Gárda Bagdad körül beásva várakozó hadosztályaira, mielőtt megkezdődne az iraki főváros ostroma. A bombázók bevetéseinek húsz százaléka irányult Bagdad ellen, ahol ismét civilek estek áldozatul, s néhány órára megint megszakadt az iraki állami televízió adása. Az Al-Manar hírtelevízió jelentette be, hogy az éjszakai légicsapás 20 halálos áldozattal járt (közülük tizenegy gyermek). Először fordult elő, hogy az amerikaiak mindhárom nehézbombázó-típusa, a B–1-es, B–2-es és a B–52-es egyszerre vett részt a támadásokban.
A rezsim vezetőinek épített létesítmények ismét össztűzbe kerültek, találat érte Szaddám Huszein és fia, Kuszaj palotáját. Az iraki elnök egy felvételen ettől függetlenül ismét megjelent a tévéképernyőkön mindkét fia társaságában, bátorítva a védőket.
A fogságba esettek hozzátartozóinak reményt jelenthet, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt felvehette a kapcsolatot az iraki hadifoglyok első százfős csoportjával.
Hoszni Mubarak egyiptomi elnök közben azt mondta, hogy az Egyesült Államok Irak elleni háborúja több száz Oszama bin Laden megjelenését és a Nyugat-ellenes iszlám fanatizmus erősödését fogja eredményezni.
A 64. amerikai páncélosezred 4. zászlóalja hajnalban behatolt Hindíjába, és utcáról utcára harcolva sikerült áttörnie a városközpont irányába, megütközve a téglafalak és sövények mögül kézi fegyverekkel és vállról indítható rakétákkal tüzet nyitó iraki erőkkel. Hindíja az iraki fővároshoz eső legközelebbi város, ameddig a délről előrenyomuló erők eljutottak. Az amerikai zászlóalj az Eufráteszen átívelő híd déli lábánál foglalt el harcállásokat, és vívott tűzpárbajt a túlparton lévő iraki erőkkel.
Délebbre a 3. amerikai gyalogos hadosztály egységei bekerítették a Bagdadtól 160 kilométernyire elterülő Nedzsefet, a síiták szent városát, amelynek határában hétfő délelőtt összecsaptak a Köztársasági Gárda erőivel. A mostani az első jelentős közvetlen összecsapás a szövetségesek és a gárda egységei között.
Nedzsefben és az iraki fővárostól háromszáz kilométernyire délkeletre fekvő Szamávában vasárnap megölték az iraki félkatonai alakulatok mintegy száz harcosát, és csaknem ötvenet elfogtak.
A Bagdadtól 375 kilométernyire délre fekvő Násziríja peremkerületeit hétfőn amerikai tengerészgyalogosok százai kezdték átfésülni házról házra haladva, hogy felszámolják az iraki ellenállás fészkeit. Katonai források a korábban alkalmazott taktika megváltoztatásáról beszélnek. Amerikai tengerészgyalogosok vegyi fegyverek elleni védőfelszereléseket találtak az ostromlott Násziríjában. A 11. gyalogos hadosztály szombaton több mint háromszáz védőöltözetet és gázálarcot, valamint mustárgáz elleni atropininjekciót foglalt le egy épületben – közölte hétfőn az amerikai középső parancsnokság katari támaszpontján. Az amerikai katonák ezenkívül sugármentesítéshez használható két járműre és egyéb anyagokra bukkantak.
Az iraki gerillatámadásokat irányító, magas rangú parancsnokok likvidálására amerikai tengerészgyalogosok hajnalban rajtaütésszerű támadást intéztek Satra város ellen, a dél-iraki Násziríjától 35 kilométerre északra. Az amerikaiak által célba vett iraki parancsnokok között van Ali Hasszán al-Madzsid, „Vegyész Ali”, Szaddám Huszein unokatestvére, akire az iraki elnök rábízta az egész dél-iraki front irányítását. Gúnynevét onnét kapta, hogy 1988-ban ő irányította az iraki kurdok ellen mérges gázzal elkövetett vegyi támadásokat.
Az LBC hírtévé szerint Asz-Szahaf iraki tájékoztatási miniszter sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy az iraki erők 13 ellenséges tankot, nyolc szállító járművet, hat páncélost, négy Apache helikoptert és két Predator típusú, pilóta nélküli repülőgépet semmisítettek meg.
Nádzsi Szabri iraki külügyminiszter ugyancsak a súlyos szövetséges veszteségeket hangsúlyozta. Kijelentette, hogy az agresszorok vereséget szenvednek minden fronton, az iraki hadsereg pedig győztes ebben a háborúban. Hozzátette, hogy a támadók veszteségei a világ gúnyolódását váltották ki, ugyanakkor dicséretesnek vélte, hogy az arab nemzetek, az Arab Liga és az el nem kötelezett országok ellenzésüket fejezték ki a háborúval kapcsolatban.
A felek nem válogatnak a módszerekben. Iraki katonák a Vörös Félhold segélyszervezet egy mentőautójából lőttek hétfőn amerikai katonák egy csoportjára a dél-iraki Násziríja közelében. Három amerikai katona megsebesült, egyikük súlyosan – jelentette a helyszínről a francia AFP hírügynökség.
Az amerikai külügyminiszter ma Brüsszelbe és Ankarába utazik, hogy az iraki háborúval kapcsolatban tárgyalásokat folytasson a NATO illetékeseivel és a török vezetőkkel. Az Arab Liga főtitkára közben arra figyelmeztetett, hogy az iraki háború átterjedhet a szomszédos országokra is. „Van már elég harag a térségben. A háború átterjedése Szíriára és Iránra nemcsak a Közel-Keletet, de a Földközi-tenger térségét is destabilizálná” – jelentette ki Amr Musza. Ezt támasztja alá, hogy a fegyverszállításokkal gyanúsított Szíria kormányzata tegnap jelezte: az iraki népet támogatják ezentúl az országot jogtalanul támadó erőkkel szemben.
***
Spanyol ellentmondás. A spanyol titkosszolgálat egy – 1999 végén készült – jelentése szerint Irak mellett más országok is rendelkezhetnek biológiai tömegpusztító fegyverekkel, például Pakisztán és Tajvan, az USA jelenlegi szövetségesei, és Irán ebből a szempontból sokkal veszélyesebb, mint Irak – tájékoztatott az El País hétfőn. A jelentés felsorolta azokat az országokat, amelyek feltételezhetően vagy bizonyíthatóan rendelkeznek ilyen fegyverekkel. Ezek: Líbia, Izrael, Szudán, Észak-Korea, India, Pakisztán, Kína, Oroszország, Burma és Tajvan. Észak-Korea önállóan fejlesztett ki több mint egy tucat veszélyes biológiai fegyvert, amelyek egy része vírusokkal, más része pedig baktériumokkal ér el hatást. (MTI)
***
Brit monstrum. Az Irak elleni hadjáratban létszámához képest aránytalanul jelentős feladatot ellátó, brit haderő legnagyobb harcértékű járműve a Challenger–2 típusú nehézharckocsi. Amerikai társához (M1 Abrams) hasonlóan a brit Vickers gyár tervezői is egyenrangú szempontként kezelték a mobilitást, a tűzerőt és a védettséget, amely ugyan a nyugati háborús elképzelések alapvető elképzelése volt, s azóta is folyamatosan igazolódik létjogosultsága. A vastag páncélzat a Challengert is javarészt sebezhetetlenné teszi a szovjet-orosz páncéltörő eszközökkel szemben, különös tekintettel az iraki harcosok által használt könnyebb fegyverekre, mint az RPG-család. Elődje, a máig szolgálatban álló Challenger–1 az 1991-es Öböl-háborúban háromszáz iraki járművet semmisített meg 120 milliméteres ágyújával, amelyből hasonló, gyengített uránmagvas, páncéltörő lövedék lőhető ki, mint az amerikai Abrams lövegéből. (Z. G.)
origo.hu
Orbán Viktor beárazta Ukrajna uniós tagságát; Gyurcsányt eltakarították az útból; öngólt lőtt Szoboszlai elengedésével az olasz sztárklub
