Lépés a politikai rendezés felé?

A Kreml egyértelmű politikai győzelemként értékeli az alkotmányról tartott csecsenföldi népszavazás hivatalos adatok szerint elsöprő igent hozó eredményét. Moszkvai szakértők azonban óvatosan fogalmaznak, s óvnak a túlzott optimizmustól.

A több mint 540 ezer választásra jogosult mintegy 80 százaléka vett részt a vasárnapi, kiemelt biztonsági intézkedések mellett lezajlott referendumon, s az előzetes eredmények alapján mintegy 95 százalékuk mondott igent a köztársaság új alkotmányára, valamint a Csecsenföld elnökének és parlamentjének megválasztásáról szóló törvénytervezetre. Orosz megfigyelők szerint a kézzelfogható nyomás és az erős propaganda mellett nyilvánvaló, hogy a csecsenek nagy része belefáradt az évtizedes háborúba, és békét, stabilitást akar. Alekszej Malasenko, a moszkvai Carnegie-központ e kérdéssel foglalkozó elemzője a magas részvételi arányt lapunknak két dologgal magyarázta. Egyrészt figyelmeztet arra, hogy egy katonailag ellenőrzött területen feltűnő, s adott esetben politikai állásfoglalásként is értékelhető, ha valaki nem megy el szavazni, másrészt szerinte nem volt olyan nagy tét sem, ugyanis sokan nem igazán hittek a referendum eredményességében.
A szavazók döntése értelmében Csecsenföld az Oroszországi Föderáció tagköztársasága, és a fegyveres szakadár mozgalom tagjait kizárják a politikai életből, nem indulhatnak a választásokon. A Maszhadov vezette erők azonban nem ismerik el a népszavazás eredményét, és a fegyveres harc folytatására szólítottak fel. Korai tehát a politikai rendezés felé tett egyértelmű lépésként értékelni a szavazást, figyelmeztet Malasenko. Megjegyzi ugyanakkor, hogy a Kreml már több lépést is tett ez irányba, amíg azonban folyik a háború, és nincs párbeszéd a szemben álló felek, a szeparatisták és Moszkva között, addig egyelőre csak helyben futásról lehet beszélni. Természetesen a referendum jobb eszköz a rendezésre, mint a puskák, tette hozzá.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a népszavazás eredménye a legoptimistább várakozását is felülmúlta, s úgy fogalmazott, hogy a sikeres referendummal Oroszország lezárta a területi egységével kapcsolatos utolsó komoly problémát. A szakértő figyelmeztet, hogy a háborúból ugyan sokaknak elegük van, ez azonban nem azt jelenti, hogy közülük sokan nem a függetlenség hívei. Bőven van tehát még potenciál a Moszkva elleni kiállásra.
Alekszandr Vesnyakov, az orosz központi választási bizottság elnöke úgy nyilatkozott hétfőn, hogy Csecsenföld elnökének megválasztására a decemberi orosz törvényhozási választásokkal egy időben kerülhet sor, a csecsenföldi parlamentről pedig legkésőbb 2004 elején dönthetnek a választók. Az elnökválasztás favoritja Ahmad Kadirov, a jelenlegi Moszkva-barát csecsen adminisztráció vezetője lehet, akinek – mint Malasenko megjegyzi – személyes pozícióját is megerősítette a voksolás.