Kétszázötvenezer tüntető vonult fel a hét végén Times Square-től a Broadwayen a Washington Square-ig, több mint 3 kilométer hosszan hömpölyögve New Yorkban. Atlantában mintegy ezer tüntető a belvároson át a CNN központjához vonult, azzal vádolva a hírtelevíziót, hogy magasztalja a háborút. A tiltakozók jelszavai között szerepelt: „Nem az én elnököm, nem az én háborúm!”, „Egy csepp vért se olajért!”, míg más transzparensek – a Szaddám Huszein iraki államfőnek adott ultimátumot megfordítva – 48 órát adtak az amerikai elnöknek, hogy elhagyja a Fehér Házat. A háború megindulásával ugyanakkor jelentősen megnőtt az elnök iraki politikájának támogatottsága. Ma az amerikaiak 70 százaléka ért egyet azzal, ahogy Bush az iraki válságot kezeli, ami 19 százalékpontos emelkedést jelent 10 nap leforgása alatt.
Iraki, palesztin, francia és német lobogók erdeje alatt hozzávetőleg 200 ezren tüntettek szombat délután és este a londoni Hyde Parkban az iraki háború ellen. A részvétel azonban messze elmaradt a február közepi hatalmas megmozdulástól, amely – hivatalos adatok szerint egymillió, a szervezők szerint 2,2 millió részvevőjével – minden idők legnagyobb béketüntetése volt Nagy-Britanniában.
Közel százezer ember tüntetett a francia fővárosban is. Franciaország további harminc városában és településén voltak a nap folyamán háborúellenes megmozdulások. Sokan kurd és palesztin zászlókat lobogtattak. A demonstrálók „Bush, Blair, állítsátok meg a háborút!”, „Ne áldozzátok fel a kurdokat a ti érdekeitekért!”, „Tűzszünetet!” jelszavakat skandáltak.
Összesen mintegy 150 ezren vonultak az utcákra Németország nagyvárosaiban. Berlinben az ATTAC globalizációellenes mozgalom és több szakszervezet felhívására közel 40 ezren vonultak végig az Unter den Lindenen. Frankfurtban 30 ezer kurd gyűlt össze Európa minden részéből a kurd újév, a Nevroz alkalmából, és békésen vonultak fel jelentős rendőrségi biztosítás közepette.
Rómában mintegy hetvenezren, Milánóban pedig legalább százezren vonultak az utcára tüntetni a háború ellen, hasonló megmozdulások voltak Itália más városaiban, számos helyen még verekedéseket is kiprovokáltak a menetbe beférkőzött anarchisták. Milánóban beverték a McDonald’s kirakatait, és megrongálták az izraeli konzulátus bejáratát. A Pisa mellett lévő Camp Darby amerikai támaszpontnál a nap folyamán békés tüntetést tartottak. A résztvevők hat mázsa hulladékot – főleg kőtörmeléket – szórtak jelképes tiltakozásul a bázis bejárata elé. „Visszaadjuk nekik azokat a törmelékeket, amelyeket Irak romba döntésével hoztak létre” – mondták a fiatalok.
Madridban a vasárnapra virradó éjszakába nyúltak az összecsapások a béketüntetők és a rendőrök között. A zavargásokban, amelyek kirobbanásához az El Mundo című lap szerint a rendőrök nagymértékben hozzájárultak brutális fellépésükkel, 60-an megsebesültek, köztük 18 rendőr.
Sydneyben 20 ezren tüntettek a szakszervezetek, békeaktivisták és különböző baloldali szervezetek felhívására. Johannesburgban az India–Ausztrália krikett-világbajnoki döntőt igyekeztek megzavarni a béketüntetők, akik szerint Ausztrália azért fogja elveszteni a finálét, mert John Howard kormányfő támogatja az iraki háborút.
Több iszlám országban radikális tömegek mentek az utcára. A legnagyobb megmozdulást a pakisztáni Lahorban tartották, ahol legalább 200 ezren tüntettek a Muttahida Madzslisz-e-Amal nevű iszlám koalíció felhívására. A helyszíni beszámolók szerint a tüntetők elítélték az „amerikai terrorizmust” és Szaddám Huszein iraki elnök képei mellett Oszama bin Laden
al-Kaida-vezér portréit is magukkal vitték a menetbe. A dél-libanoni Bász menekülttáborban mintegy 7000 palesztin vonult fel amerikai és brit zászlókat égetve és kitartásra szólítva fel Szaddám Huszeint. A tüntetők a megmozduláson elítélték az arab államok „szégyenteljes hallgatását” is.
origo.hu
Ezzel a technikával bújtatják Magyar Pétert a mentelmi jog mögé
