Csökkent a gyors háború gazdaságélénkítő hatásának esélye – ez szűrhető le a múlt heti részvénypiaci mozgásokból. Korábban az elemzők legnagyobb valószínűséggel egy villámháborús befejezéssel számoltak az iraki konfliktus megoldásaként, s ennek következtében az amerikai és az európai gazdaság növekedésének felgyorsulását prognosztizálták. Ez a várakozás gyakorlatilag fejére állította a tőzsdei reakciókat. Általában egy háború kitörésének hírére zuhanniuk illik a tőzsdeindexeknek, de ezúttal az amerikai rakéták elindítása megemelte a részvényárakat.
A háborús hírek hatására a múlt hét első kereskedési napján ötödik legnagyobb veszteségét szenvedte fennállása óta a párizsi CAC. A mutató egyetlen nap alatt 5,7 százalékkal zuhant, s e veszteség zöme – 5,44 százalék – a hét végéig megmaradt. Hasonló fordulat ment végbe Londonban és Frankfurtban is: az FTSE 100-as index majdnem négy százalékkal gyengült egy hét alatt, a DAX pedig 3,22 százalékkal lett „soványabb”. Az irányadó nemzetközi indexek közül egyedül a földrajzi és diplomáciai értelemben is távol lévő Tokió tudta függetleníteni magát a háborús pszichózistól: a Nikkei 225 index ugyanebben az időszakban valamivel több mint egy százalékkal javulni tudott.
Van olaj
Túlkínálatra figyelmeztette az olajpiac szereplőit a múlt hét végén Alvaro Silva, az OPEC főtitkára. Ezúttal a kereskedők hallgattak az olajkartell véleményére, s az elmúlt hetekben lezajlott áremelkedés után nyereségrealizáló eladásokat kezdtek. A kínálat hatására némileg csökkentek a jegyzési árak az irányadó piacokon. Silva szerint a kitermelés jelenlegi üteme kiegyensúlyozott készletek fenntartását teszi lehetővé.
Magyarországon elsősorban az olajár emelkedésén keresztül érezhetjük meg az iraki konfliktus kedvezőtlen hatását – fejtették ki az MTI által megkérdezett hazai elemzők. Amennyiben három-négy hónap nem elegendő Szaddám Huszein diktatúrájának megdöntésére, s ha a fegyveres konfliktus a szomszédos országokba is átterjed, az magasba emelné az olaj árát, felértékelné a tőke számára menedéket jelentő arany, valamint a kötvények szerepét. Magyarországon elsősorban a magas olajár jelenthet veszélyt, ami az inflációt növelő hatásán keresztül valamennyi iparág helyzetét rontaná.
Romló bizalom
Visszafogott várakozásokat tükröz a háború folytatásával kapcsolatban a michigani egyetem által számított fogyasztói bizalmi index márciusi alakulása. A februári 79,9 pont után a háromszáz háztartás megkérdezése alapján számított mutató 77,6 pontra esett vissza. A kutatók rámutattak, hogy a bizalmatlanság a kiskereskedelmi adatokban is tetten érhető. A michigani index publikálását megelőzően hozta nyilvánosságra hasonló tapasztalatait a szélesebb mintát feldolgozó Conference Board.
Számszerűsíthető a háborús félelmek hatása az Európai Unióban is. Az Európai Központi Bank növekvő pénzellátásról számolt be, ami a pénzintézet elemzőinek véleménye szerint a háborús kockázatokkal hozható összefüggésbe. A befektetők előnyben részesítik ebben a helyzetben a likvid eszközöket. Már februárban érezhető volt ennek hatása. Az úgynevezett M3 pénzellátás februárban 8,1 százalékra emelkedett a januári 7,2 százalék után. Az euróövezet fennállása óta nem tudta elérni a 4,5 százalékban limitált kívánatos szintet. A pénzellátás számai fontos indikátorok az EKB részére a monetáris politikájának kialakításához, noha az elsődleges az árstabilitás fenntartása, vagyis az infláció kordában tartása. A jelenlegi árstabilitási kilátásokat az EKB jónak tartja, változatlan álláspontja, hogy az infláció mérséklődik az év további folyamán. Februárban átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az euróövezetben, és 2,4 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly februárban. A tizenkét havi infláció hetedik hónapja haladta meg a központi bank kétszázalékos riadószámát. Az euróövezet tizenkét tagországában januárban átlagosan 2,2 százalékos volt a tizenkét havi infláció, a decemberi 2,3 százalék után. Az elemzők márciusról is 2,4 százalékos tizenkét havi inflációt jósolnak az euróövezetnek, miután Németországban, az első becslés szerint, márciusban 1,2 százalékra lassult a tizenkét havi fogyasztóiár-infláció a februári 1,3 százalékról.
Osztalékfutam
Közeledvén az évi rendes közgyűlések szezonja, megkezdődött a befektetők számára az „évi rendes” osztalékvadászat. A Budapesti Értéktőzsde fénykorában, amikor nem volt lehetetlen egy év alatt százszázalékos árfolyamnyereségre szert tenni a tőzsdén minden különösebb szakértelem és bennfentesség nélkül, háttérbe szorult a nyereség osztalékkal való növelése. Amióta viszont stagnáló, süllyedő részvényárakkal szembesülnek a befektetők, egyre nagyobb késztetést éreznek a kibocsátók osztalékágon vonzóbbá tenni magukat. Ezt a folyamatot ugyan a múlt héten legnagyobb árfolyamnyereséget elérő tőzsdei papírja, a húsz százalékkal erősödő Fotex nem támasztja alá, hiszen éppen a napokban derült ki a társaság közgyűlési meghívójából, hogy az igazgatóság nem szándékozik osztalékfizetést javasolni. Valójában nyolc százalék körüli erősödést könyvelhetnek el a Globus részvényesei is. Egy hete még négyezer forint alatt forogtak a konzervgyári részvények. Azóta a társaság dematerializálta és ezzel egy időben „negyedelte” a részvényeit, azaz a pénteki 1059 forintos záró árat néggyel kell megszorozni, ha össze akarjuk vetni az egy héttel korábbi értékével. A Globus az új részvényekre darabonként száz forintot fizet.
A vezető részvények kibocsátói közül a Richter tett ki legjobban magáért az osztalékfizetési ígéretével. Amennyiben az április 28-i közgyűlés megszavazza, részvényenként 330 forintot vehetnek fel a tulajdonosok, a tavalyi 120 forinttal szemben. Az OTP igazgatósága nem tette közzé osztalékjavaslatát, de a társaság az éves mérlegében részvényenként 39,50 forintos tulajdonosi javadalmazással számolt. A Mol részvényesei 55 forintra számíthatnak. Az olajtársaság számára kedvezően – illetve a nemzetközi normáknak megfelelően – zárulhat a szlovákiai Slovnaft-felvásárlás. A szlovák tőzsde és a felügyelet helyt adott a magyar társaság érveinek és fellépett a múlt heti árfolyam-eltérítési kísérlet ellen, ami a Mol számára lényegesen megdrágította volna a befolyásszerzést. Szélsőséges esetben ötvenmillió dolláros felárat is eredményezhetett volna az egyik kisebbségi tulajdonos próbálkozása, de hogy valójában mennyit takarított meg a Mol, az a még piacon lévő Slovnaft-részvényekre megjelenő vételi ajánlatból derül majd ki.

Drasztikus lépésre kényszerítette a népharag Karácsony Gergelyt: kirúgta a BKV vezérigazgatóját