Ön mind ez ideig elsősorban pénzügyi területen tevékenykedett, munkaüggyel és foglalkoztatáspolitikával viszont nem foglalkozott. Miért vállalta mégis ezt a miniszteri tisztséget?
– Medgyessy Péter döntését azzal indokolta, hogy a foglalkoztatáspolitikát a gazdaságpolitika részének tartja, ami összefügg a versenyképességgel. Tekintettel arra, hogy az én korábbi szakmai tevékenységem a versenyképesség körül forgott, magam is logikusnak találtam a felkérést.
– Tehát sem a miniszterelnöknek, sem önnek nem volt probléma, hogy ezen a területen nincs tapasztalata?
– A pénzügyminisztériumi munkám során már részt vettem az érdekegyeztető tanács munkájában. Ilyen értelemben volt már tapasztalatom, de a súlypontok természetesen mások voltak. Most ezeken a súlypontokon kell változtatni. Tehát nem arról van szó, hogy ismeretlen területre tévedtem volna.
– Tervez valamilyen strukturális vagy személyi változtatást a minisztériumban? Például a Közmunka Tanács elnöke maradhat-e az a Sándor László, akit MSZOSZ-elnökként sokat bíráltak, s felelősség terhelheti a szakszervezet vagyonvesztéséért is?
– Engem munkatársaim mai teljesítménye sokkal jobban érdekel, mint a személyükkel kapcsolatos múltbéli viták. Kedvezők a kezdeti tapasztalataim Sándor László esetében is, jól fogunk együtt dolgozni. Összesen annyi személyi változtatást kellett terveznem, ami a váltással óhatatlanul együtt jár, hiszen Kiss Péterrel távozott a teljes miniszteri stáb és a közigazgatási államtitkár.
– Ön osztja elődje véleményét, hogy stabilitás és kedvező helyzet jellemzi a foglalkoztatáspolitikát, noha az utóbbi időben például tízezrek kerültek utcára a gyárbezárások miatt?
– Igen. Minden statisztikai adat, felmérés azt mutatja, hogy nő a foglalkoztatottak száma, és számunkra ez a legfontosabb. A minisztérium felerősítette azokat a tendenciákat, amelyek a részmunkaidős foglalkoztatottsághoz, illetve a távmunkaprogram beindításához kötődnek.
– Vannak azért más számok is, mint például a munkanélküliség, amely folyamatosan nő.
– Szociális szempontból kedvező változás, hogy nemcsak a foglalkoztatottság nő, hanem a nem dolgozók közül többen jelentkeztek munkanélküli-regisztrációra, mint a korábbi időszakban. Ez azt jelenti, hogy a nem aktív dolgozók egy része vissza akar menni dolgozni. Mindennél fontosabb tehát, hogy a munkahelyek száma a befektetések következtében nőjön. Ez új gyárak létrehozásával vagy a tevékenység bővítésével érhető el. Az a célunk, hogy az ország egészét tekintve több munkahely keletkezzék, mint amennyi megszűnik, főként az országnak abban a régiójában, ahol a munkanélküliség meghaladja az országos átlagot.
– Több tízezer munkahely megszűnéséről már tudunk, miért nem hallunk ilyen arányú munkahelyteremtésről?
– Márpedig a foglalkoztatottak számából az következik, hogy több munkahely keletkezik, mint amennyi megszűnéséről olvashatunk.
– A csatlakozni kívánó országok foglalkoztatáspolitikai értékelésében komoly kritikát fogalmazott meg Magyarországról az Európa Bizottság. A jelentés „alacsony” és „elégtelen” jelzővel illette a munkaerő-részvételi arányt.
– Egyetértek azzal, hogy ezt az arányt növelni kell, de hangsúlyoznám, hogy Európa más országaiban sem a hagyományos nyolcórás munkaidős rendszerrel oldották meg a kérdést. A mai munkaerő-piaci igények már rugalmasabbak, maguknak a munkavállalóknak az igényei is eltérnek a klasszikus munkaidőtől. A kisgyermekes mamák esetében nagyon gyakori, hogy igényelnék a négy-hat órás munkaidőt, vagy akár távmunkaprogramban vennének részt. Ezek kiváló lehetőségek, hogy a foglalkoztatottságot növeljük.
– A hírek szerint a Magyar Postától idén 3500 embert kívánnak elbocsátani. Tud-e erről a szándékról, és kíván-e, tud-e valamit tenni az ügyben?
– Tudok róla, mert pénzügyi politikai államtitkárként tárgyaltam a postásszakszervezet vezetőivel. Jogos kérdés, hogy az állami vállalatokat, amelyeket az adófizetők pénzén tartunk fenn, milyen mértékben támogassuk, hiszen az adófizetők pénzével a kormánynak kötelessége spórolni. Másrészt valamennyi cégre vonatkoznak a hatékonysági követelmények. Nemcsak a magántulajdonúakra, hanem az államiakra is. Ez időnként feszültséget teremthet létszámoldalról is.
– Egyetért az ilyen mértékű elbocsátásokkal a hatékonyság növelése érdekében?
– Mi természetesen azt szeretnénk, hogy az emberek munkahelye megmaradjon. Abba viszont nem tudunk beleszólni, hogy egy cég hány emberrel tudja hatékonyan megoldani feladatait. Ha állami vagy magáncégnél ilyen mértékű munkahely-leépítés történik, akkor munkaerő-piaci eszközökkel elő tudjuk azt segíteni, hogy ezek az emberek rövid idő alatt munkát találjanak.
– Néhány hete az MSZP-frakció kiadott egy közleményt, amely a gyárbezárások egyik fő okaként a magas minimálbért jelöli meg. Az MSZOSZ elnöke szerint nem magas a minimálbér. Melyik véleménnyel ért egyet, s emelik-e jövőre a legkisebb bér összegét?
– Nem lehet kijelenteni, hogy az 50 ezer forintos minimálbér jó vagy rossz. Munkavállalói oldalról indokolt lenne a további emelés, ami viszont az ország egyes régióiban foglalkoztatási problémákat vet fel, hiszen van olyan megye, ahol az átlagkereset alig tér el a minimálbértől.
Ebben a megyében a minimálbér-emelés azt jelenti, hogy minden munkáltatónak emelnie kell a bérköltségét. Ahol nem annyira erősek a vállalkozások, ez bizony a cégek csődbemenetelét jelentheti, és ott az emberek elveszíthetik az állásukat.
– Az unión belül a legszegényebb országban is a duplája a minimálbér, de sok helyen hat-hétszerese a magyarországinak.
– Nem érdemes összehasonlítani, hogy a magyar minimálbér hogyan aránylik más országokéhoz, hiszen a magyar átlagbér is eléggé elmarad mondjuk a német átlagbértől. Fontos ugyanakkor, hogy mi szakítottunk – helyesen – azzal a gyakorlattal, hogy a kormány ezt egyoldalúan állapítsa meg.
– Azért javaslatot tehetnek. Szorgalmazzák az emelést?
– Elsősorban a két fél megegyezéséhez tartjuk magunkat. Az a legegészségesebb, ha a munkáltatók és a munkavállalók állapodnak meg egymással.
– Lesz-e a közszférában idén béremelés? Már március második fele van, és semmit nem lehet tudni erről.
– Bár a közszféra szakszervezeteivel folyamatosan tárgyalunk, azt nem szabad elfelejteni, hogy tavaly szeptemberben nem csupán bérfejlesztés volt, hanem előbbre hozott bérfejlesztés is.
– Hát ezt az emberek csak utólag tudták meg…
– Irreális lett volna elvárni, hogy pár hónap múlva, januártól újabb bérfejlesztés legyen. Ettől függetlenül a bérhelyzetről folyamatosan kell tárgyalni.
– Az idei béremelés tehát kétséges. Azt ki tudja-e jelenteni, hogy jövő év január elsejétől bizonyosan megnőnek a közszférában a bérek?
– Erről még korai beszélni.
– Bérfelzárkóztatást követelnek a versenyszférában is.
– Az uniós kötelezettségek nem írnak elő bérfelzárkóztatást, ennek ellenére nekünk ez a célunk. A Medgyessy-kormánynak fontos a bérfelzárkóztatás, ám annak a híve vagyok, hogy minderről az érintett felekkel tárgyalva szülessenek meg a szükséges döntések. Úgy kell a bérfelzárkóztatást végrehajtanunk, hogy egyúttal a versenyképesség is nőjön.
– Mire gondol a kormány, amikor bérfelzárkóztatásról beszél?
– Ha megnézzük a bérekre vonatkozó adatokat, akkor megállapíthatjuk, hogy a béremelés tavaly januárhoz képest mintegy 20 százalékos. Ez komoly reálbér-emelkedést jelent egymás után két évben, és megfelel a bérfelzárkóztatási törekvéseknek. Az Európai Unió elsősorban a lehetőségekről szól, a boldogulás, a jólét lehetőségéről. A kiegyenlítődési folyamatok szinte maguktól megvalósulnának, csak nekünk nem mindegy, hogy milyen gyorsan. Magyarországon a béreknek, a bérek emelkedésének meg kell haladniuk az uniós béremelkedések mértékét ahhoz, hogy a bérfelzárkóztatás egy idő után létrejöjjön. Ehhez kiváló alapot teremt, hogy Magyarországon a gazdasági növekedés szintén meghaladja az európai uniós gazdasági növekedést.
– A választások előtt a bérek 25 százalékos vásárlóérték-növekedésére tett ígéretet az MSZP. Lehet, hogy ez egyben a bérfelzárkóztatást is jelenti?
– Ezt is jelenti. De azt is, hogy csökken az infláció, sőt egyes termékek ára is. Én például arra számítok, hogy a tejé az uniós csatlakozás után kevesebb lesz. Tehát anélkül, hogy a bérünk egy forinttal is emelkedne, a vásárlóértéke nő – ha tejre költjük.
– Mely termékek árának csökkenését várja?
– Nem akarom részletesen felsorolni a várható változásokat, talán nem is lehetne kellő pontossággal megmondani, hogy melyik termék ára hogyan alakul a jövőben, ugyanakkor valószínű, hogy például az élelmiszerek jelentős részénél árcsökkenést tapasztalunk majd. Az árakban bekövetkező átrendeződés a bérek területére is hatással lesz. Hogy csak egy példát mondjak: eddig is megfigyelhető volt, hogy a nagy, multinacionális cégeknél a legnagyobbak a keresetek, és nem véletlenül. Minél inkább élünk az európai uniós lehetőségekkel, ezek egyre inkább jelentenek bérfelzárkóztatást, bérfejlesztést.
– Mit kíván tenni azért, hogy a csatlakozás után a szakképzett dolgozók ne menjenek el például a Nyugat-Dunántúlról Ausztriába dolgozni?
– Ezt nem tartom komoly veszélynek. A szakképzett munkaerő akár most is elmehetne Nyugatra dolgozni. Nem ez a döntő tendencia. Megállapítható, hogy a tőke mozgékonyabb, mint a munkaerő; ahol van szakképzett munkaerő, oda szívesen megy a beruházó.
– De itt kevesebbet fizetnek érte.
– Kevesebbet, mint Ausztriában, de többet, mint Magyarországon fizetne egy magyar cég.
– Választási programjában a szocialista párt 3-400 ezer új munkahely létrehozását ígérte. Ez naponta 150-200 új munkahely. Tudják ezt tartani?
– Miután több tízezerrel nőtt az elmúlt hónapokban a munkahelyek száma, ezt megvalósíthatónak ítéljük.
– Készült egy 25 országra kiterjedő vizsgálat; Magyarországon a legnagyobb a munkaerőköltségekre rakódó teher. Mikor csökkentik a munkaadók terheit?
– Hosszú távon ennek a problémának nincs más megoldása, mint a bérek terhét csökkenteni. Első lépésben – folyamatosan – megszüntetjük az egészségügyi hozzájárulást.
– A hosszú táv azt jelenti, hogy a cikluson túl?
– Azt nem zárom ki, hogy ebben a ciklusban is lesz további tehercsökkentés, de erről konkrétan nem tudok nyilatkozni.
origo.hu
Vitray Tamás találkozott a Magyarországon kószáló medvével
