A rendszerváltás előtti évek feszültsége közepette is a szabad kifejezés örömét kereste

Van, amikor a festészet nemcsak esztétikai élményt ad, hanem egyfajta felszabadító energiát, amely egyszerre ragadja meg a szemet, a lelket és az emlékezetet. Ilyen élmény várja a látogatókat a Tér-Kép Galéria Örömfestészet című kiállításán, ahol Szirtes János 1980-as évek második felében készült, monumentális festményei kerülnek újra a nagyközönség elé, méghozzá négy jeles magángyűjtemény féltve őrzött darabjaiból.

2025. 08. 10. 16:06
Az Örömfestészet című kiállítás egy részlete Forrás: Tér-Kép Galéria
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szirtes János, akit a performanszművészet egyik ikonjaként tart számon a szakma, most a festészet felől mutatja meg azt a nyers, ösztönös, mégis mélyen tudatos világot, amely képeit jellemzi. A nyolcvanas évek közepén készült festményei a színek bátor, sokszor szinte robbanásszerű használatával és a gesztusos, rétegzett faktúrák erejével idézik meg azt az alkotói korszakot, amikor a művész a rendszerváltás előtti évek feszültsége közepette is a szabad kifejezés örömét kereste és találta meg.

Szirtes
Szirtes János nyolcvanas évek közepén készült képeit tekinthetjük meg a Tér-Kép Galériában (Fotó: Tér-Kép Galéria)

Szirtes János ritkán látott képei a Tér-Kép Galériában

Míg a Várfok Galéria nemrég, a művész hetvenedik születésnapja alkalmából a műteremben frissen készült munkáit mutatta be, a mostani kiállításra több évtizeddel ezelőtti, azóta ritkán látott műveket kölcsönöztek privát kollekciókból.

Ébli Gábor kurátor célja az volt, hogy a festmények fizikai jelenlétét és anyagszerű intenzitását kiemelje. Ezért 

a kiállításban a hangsúly teljes mértékben a művek emocionális és gondolati erején van. A nyolc alkotásból álló, koncentrált válogatás így valódi időutazássá válik nemcsak a képek világába, hanem a magyar művészet egy meghatározó korszakába is.

A festmények mögött ott húzódnak a gyűjtők személyes történetei is: miért ragadta meg őket egy-egy kép, és milyen kapcsolatot ápolnak a művésszel?

Szép Péter a kétezres évek elején kezdte gyűjteni Szirtes műveit, intuíciót követve. Az Aranyköpés című festmény például két katalógus borítóján is szerepelt. Hunya Gábor koncepciózus gyűjtőként a társadalmi kontextusban értelmezett alkotásokat helyezte kollekciója középpontjába, míg Szalóky Károly galériásként több korszakból, többféle technikával készült Szirtes-képeket őriz, melyekről könyv is készült. A negyedik gyűjtő, Zimányi László kollekciója a magyar képzőművészet XX. századi és kortárs alkotásainak széles spektrumát öleli fel, amelyben Szirtes művei kiemelt figyelmet kapnak.

Amikor festek, az mindig örömből jön

– vallja a festőművész.

Ez az öröm átsüt a képein: az aranyló tónusok, a sodró gesztusok, a szinte kézzel fogható festékfelületek mind arról árulkodnak, hogy a művész számára a festés nem puszta munka, hanem egy intenzív, életigenlő párbeszéd a világgal.

A Örömfestészet – Szirtes János festményei magángyűjteményekből című tárlat szeptember 6-ig tekinthető meg a Tér-Kép Galériában (keddtől szombatig 14 és 18 óra között).

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.