Többség csak másodszorra

A kormányzat vitatott ügyei kapcsán kemény támadást intéztek tegnap az ellenzék képviselői a koalíció ellen a parlament plenáris ülésén. A Fidesz egyebek mellett az egyes tárcák szerződéseit, a nyugdíjasokat érintő lépéseket és a 4-es metró építésének további késlekedését firtatta.

Első nekifutásra nem sikerült elfogadni a Ház e heti ülésének napirendjét, mert az erről szóló szavazáskor az ellenzék képviselői nem voksoltak, a kormányoldal pedig nem tudta biztosítani a határozatképességet. Ezután Szili Katalin házelnök szünetet rendelt el, majd sikerült elfogadni minimális többséggel a napirendet.
A titkolózások havának nevezte a februárt napirend előtti felszólalásában Áder János (Fidesz). Kifogásolta, hogy bár Kiss Elemér lemondott, máig nem tudni, milyen szerződéseket kapott volt ügyvédi irodája. Úgy folytatta: a kancellária, a gazdasági és az igazságügyi tárca, valamint a Belügyminisztérium megtagadta a választ arra, hogy milyen külső szakértőkkel, mennyiért kötöttek tanácsadói szerződéseket. A politikus a földművelésügyi tárca ügyeiről szólva kiemelte: titkolják, hogy mennyit fizetnek egy korábbi szocialista kampányfőnök tanácsaiért, milyen reklámtevékenységet végez a minisztériumnak a Grand Kft., mennyiért és milyen rendezvényeket szervez a Szféra Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft. Áder kitért arra is, az Inforrás Kht. 340 millió forintot fordít egy kormányzati adatmentési programra. Mint mondta, titkos a feladat, a megbízó és a végelszámoló sem tudja, ki fizeti ki a számlát. – Hol van vitéz üvegszemű Keller László? Miért nem toporzékol, mint azt korábban tette a titkolódzó miniszterek ajtaja előtt? – vetette fel a politikus.
Válaszában Szekeres Imre, a kancellária államtitkára azt ígérte, nyilvános lesz annak a vizsgálatnak az eredménye, amelyet Kiss Elemér ügye kapcsán a kormányfő indított. A földművelésügyi tárca ügyeire utalva azt tanácsolta az ellenzéki politikusnak, forduljon Glattfelder Béla fideszes képviselőhöz, aki már megkapta a kért információkat.
Dávid Ibolya (MDF) napirend előtt azt hangsúlyozta: az ország uniós csatlakozásával a nemzeti összefogást igénylő kérdésekben a parlamenti erőknek meg kell találniuk a közös hangot, az összefogás minimumát.
A kormány egyszeri alamizsnaként 19 ezer forintot adott vissza abból a 200 ezerből, amellyel 1994 és 1998 között megrövidítette a nyugdíjasokat – mondta el interpellációjában Mátrai Márta (Fidesz). Amit adtak, azt is két kézzel vették vissza, utalt a gyógyszer- és élelmiszer-áremelkedésekre, illetve a gáz-, villany- és vízdíjak emelkedésére. Szerinte az előző kormány alatt folyamatosan emelkedett a nyugdíjak reálértéke, amely most megállt. Csehák Judit szakminiszter válaszában azt állította: Mátrai megalapozatlan állításaival rendszeresen veszélyezteti a nyugdíjasok biztonságérzetét.
Fónagy János (Fidesz) interpellációjában azt kérdezte: igaz-e, hogy a MÁV jelentős, 10-15 ezer fős elbocsátással számol? – A tömeges elbocsátást megelőzően készül-e a nehezen átképezhető vasutas dolgozók és családjuk sorsára vonatkozó további javaslat? – tudakolta ezzel összefüggésben a képviselő. Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter válaszában kiemelte: átfogó szociális program keretében a létszámleépítésre sor kerülhet, de korántsem olyan mértékben, mint amilyet a képviselő említett.
Deutsch Tamás (Fidesz) arra volt kíváncsi, ki fog, illetve milyen forrásokból metrót építeni Budapesten, hiszen Demszky Gábor főpolgármester nem tud és nem is akar. Csillag István szerint vizsgálat után fog kiderülni, hogy a metróépítés terheiből mennyit tud magára vállalni a főváros, a kormány és az unió.
Az Országgyűlés elfogadta a választási eljárási törvény módosítását, amelynek értelmében az április 12-i uniós népszavazáson elrendelheti a választási bizottság a voksolás időtartamának meghosszabbítását, azaz reggel öt órától este kilenc óráig lehet szavazni. Megszavazták az ügyvédekről, illetve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényjavaslatokat.
***
Beiktatott miniszterek. Mádl Ferenc köztársasági elnök tegnap átadta a kinevezési okmányokat Kiss Péternek, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek és Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszternek. Burány az Országgyűlés előtt letette esküjét, Kiss Péternek – mivel ő eddig is miniszter volt – most nem kellett esküt tennie.