Tovább erősödhetnek a lakástakarékok

Áprilistól duplájára nő a lakástakarék-pénztári megtakarítások után járó állami támogatás mértéke, ami tovább növelheti az érdeklődést a három, jelenleg működő hazai társaság termékei iránt. Az államilag támogatott banki hitelkonstrukciók előtérbe kerülése ellenére nem kell a pénztárak háttérbe szorulásától tartani: a hazai lakásfinanszírozás harmadik pilléreként a pénztáraknak továbbra is komoly szerepük lehet.

Jövő hónaptól duplájára, évi maximum 72 ezer forintra növekszik a lakástakarék-pénztári megtakarítások után járó állami támogatás mértéke, így a havi, optimális megtakarítási mérték húszezer forintra emelkedik. A változás következtében várhatóan jelentősen növekedhet az érdeklődés a három hazai pénztár konstrukciói iránt.
Az államilag támogatott, kedvezményes banki hitelek megjelenését követően egy darabig úgy tűnt, hogy a lakástakarékok szerepe csökken a lakásfinanszírozásban. Ezt a vélekedést ugyanakkor nem támasztották alá a számadatok: a három piaci szereplő ügyfél- és szerződésszáma folyamatosan növekszik. (Korábban szó volt a lakástakarék-pénztári megtakarítások állami támogatásának csökkentéséről is, de erről aztán letettek a döntéshozók.)
A lakástakarék-pénztári megtakarítási formának több előnye van: induláskor nem kell nagy összeget elhelyezni, havi betétbefizetéssel magas hozam realizálható. Egy családon belül ugyanakkor többen is szerződhetnek, így a hitellel és támogatással növelt megtakarítás a jelenlegi ingatlanárak mellett is versenyképes lehet. A megtakarítási időszakban – áprilistól – az éves betétbefizetések után harmincszázalékos, de maximum évi 72 ezer forintos összegű, vissza nem térítendő állami támogatás vehető igénybe lakás célú felhasználás esetén, ami adó és járulékmentes támogatásnak minősül. A lakás célú lehetőség széles körű, korlátozásoktól mentes, gyakorlatilag minden lakással kapcsolatos költség finanszírozására felhasználható. (Lakáscélnak minősül a pénzintézettől felvett, lakás célú hitelre történő befizetés is.)
A lakástakarékok a finanszírozás harmadik pillérét jelentik a kereskedelmi banki hitelek és a hazánkban még nem túl régen előtérbe került jelzálogkölcsönök mellett.
A lakástakarék-konstrukciók hátulütője ugyanakkor, hogy alapesetben legalább négyéves megtakarítási időszakot feltételeznek, Magyarországon pedig még nem annyira jellemző a hosszú távú lakás célú megtakarításra való hajlandóság, mint a nyugat-európai országokban: vagyis aki nálunk lakást szeretne, az többnyire azonnal akarja. (A viszonylag alacsony hitelösszeg problémája, amit eddig szintén sokan emlegettek, a szabályozás megváltozásával eltűnik: az egy szerződéssel járó, négyéves megtakarítási időszak után felvehető pénzösszeg nagyjából két és fél millió forintra növekszik.)
A viszonylag hosszú futamidő viszont nem jelenti azt, hogy a pénztáraknak ne lenne helyük a magyar piacon. Először is nem árt tekintetbe venni azt a körülményt, hogy a mostanában oly népszerű, államilag támogatott banki lakáshitelek igénylése legalább ötvenszázalékos saját erő vagy pótlólagos ingatlanfedezet meglétét feltételezi. Ha valakinek egyike sincs, és nincs lehetősége havonta súlyos százezreket félretenni, a lakástakarék-pénztári megtakarítás jelenthet vállalható megoldást.
A lakástakarékok a viszonylag alacsony jövedelmű, megtakarítani kevéssé képes rétegeknek is alternatívát jelenthetnek: az alacsony havi törlesztőrészlet ellenére a felvehető kölcsönnel és állami támogatással együtt komoly tőke képződik, ami – egy megtakarító esetében legalább felerészben – elegendő fedezet lehet egy lakás célú hitel felvételéhez. Nem árt figyelembe venni azt a körülményt sem, hogy a megtakarítási időszak eltelte után felvett összeget – annak ellenére, hogy annak egy része még nem törlesztett kölcsön – saját erőként veszik figyelembe a bankok.
Annak ellenére, hogy leginkább a négyéves futamidő él a köztudatban, a hazai pénztárak hosszabb megtakarítási időt feltételező konstrukciókat is kínálnak: ezek megfontolandó alternatívát jelenthetnek, ha valaki hosszabb távra szeretne – például gyermekének – stabil anyagi alapot teremteni.
***
Háromszereplős piac. Magyarországon 1997 tavaszán alakult meg az első három lakástakarék-pénztár, a Lakáskassza Első Általános Lakástakarék-pénztár – névváltoztatás után Lakáskassza-Wüstenrot Rt. –, az OTP Lakástakarék-pénztár Rt., illetve a Fundamenta Magyar–Német Lakástakarék-pénztár Rt. 1998 szeptemberében megjelent a piac negyedik szereplője, az Otthon Lakástakarék-pénztár. 2002. szeptember 1-jén a Lakáskassza átvette az Otthon teljes szerződés- és ügyfélállományát, ezzel a piac ismét háromszereplőssé vált. A Lakáskassza honlapján található összegzés szerint a hazai pénztárak együttesen csaknem 800 ezer szerződést kezelnek.