Az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia salzburgi közgyűlésén ön kapta meg első ízben a Pro Meritis Aranyérmet. Milyen kritériumokat kell teljesíteni a tudósoknak a díj elnyeréséért, és mivel indokolta az ausztriai székhelyű nemzetközi testület az elismerést?
– A díj most is és a jövőben is azon személyiségeket jutalmazza, akik a tudományban nemzetközileg kiemelkedőt alkottak, ugyanakkor közéleti tevékenységükkel kiállnak a művészetek és a tudomány felhasználásának az emberiség javát szolgáló, emberhez méltó módjáért.
– Kikből áll a testület?
– Az Európai Tudományos és Művészeti Akadémiát Felix Unger szívsebész, Franz König bécsi kardinális és Nikolaus Lobkowicz alapította 1990-ben, Salzburgban. Mintegy 1200 tagja között világhírű tudósok, köztük 14 Nobel-díjas mellett tiszteletbeli tagként, szenátorként a nemzetközi politikai közélet nem egy kiemelkedő személyisége is helyet foglal Vranitzky volt osztrák kancellártól Helmuth Kohlig, Romano Proditól Mádl Ferencig, Orbán Viktortól Václav Havelig. Azok alkotják tehát, akik a nemzetközi közéletben egyrészt a tudományt pártolták, másrészt megpróbáltak érvényt szerezni azoknak az értékeknek, amelyek az akadémia alapelvei közé tartoznak. Ilyen az erkölcsi kiállás, a tolerancia elve.
– A díj átadásakor az akadémia egyik alapítója, a cseh származású amerikai filozófus, politológus, Nikolaus Lobkowicz tartotta a laudációt, aki a világ egyik legismertebb tudósa. Azon kívül, hogy az ön nemzetközileg is kiemelkedő elismertségét megemlítette, mivel indokolta a díj odaítélését?
– Azzal, hogy mind Magyarországon, mind a nemzetközi közéletben kiálltam a tudomány eredményeinek etikailag elfogadható felhasználásáért, hiszen ma már a modern tudomány szinte mindent befolyásol. De sajnos a tudomány eredményeinek emberhez nem méltó felhasználása is napjaink része.
– A közgyűlés ünnepi előadását Tudomány és lelkiismeret címmel tartotta. Mit tart a legfontosabbnak felidézni az ott elhangzottakból?
– A beszédemben azt fejtettem ki, hogy nem a tudóst kell a világ titkainak feltárásában akadályozni, hanem a tudósokkal együttműködve a jogalkotóknak kell rendeletekkel és törvényekkel olyan korlátokat felállítani, amelyek megakadályozzák a világ számára a tudomány esetleg tragikus felhasználását.
– Ma különösen aktuális lehet ez a kérdés, és a tudósok javának lelkiismeretét feltehetőleg bántja is, hogy az általuk megalkotott magas szintű technikát kipróbálják az iraki háborúban, ártatlan emberek halálát okozva…
– Annak idején Szilárd Leó és Albert Einstein pontosan tudták, hogy milyen súlyos következményei lehetnek egy atombomba ledobásának, ezért erre levélben hívták fel az akkori amerikai elnök figyelmét. Ma már azt is tudjuk, hogy a tudomány eredményeinek erkölcstelen felhasználása akár az emberiség kultúrájának teljes pusztulásához vezethet. Véleményem szerint ma is kötelessége a tudósoknak felhívni a figyelmet arra, milyen veszélyeket rejthet a biológiai fegyverek alkalmazása. A világ szemében a tudós személye pozitív, a hitele magas, ha pedig ez így van, állást kell foglalnia közéleti kérdésekben. Az előadásom is arról szólt, hogy mennyi lelkiismeretre van szüksége a tudománynak? Meggyőződésem, hogy a magyar tudósoknak, csakúgy, mint a világ minden gondolkodójának, kötelességük megszólalni.
– Az Irakban történtek kapcsán konkrétan mi ellen tiltakozhatnak?
– A tudomány minden művelője, minden kultúrember számára elfogadhatatlan a háború, hiszen emberéleteket olt ki, és ártatlan áldozatokkal jár. Erről az oldalról a tudós álláspontja egyértelmű, ugyanakkor azt is világosan kell látni, hogy ebben az esetben olyan diktatúra elleni háborúról van szó, amely milliók életét oltotta ki, tudósokat vetett börtönbe és végeztetett ki. Egy háborút azonban soha nem lehet elfogadni. Az már egészen más kérdés, hogy ezt később politikailag hogyan ítéli meg a világ. Én a tudós szempontjából a háború elfogadhatatlanságát hangsúlyozom, s nemcsak erről a háborúról beszélek, hanem általában minden háborúról.
– A napokban érkezett haza kínai és indiai útjáról. Miért éppen ezekbe az országokba utazott?
– A látogatás célja az volt, hogy a régóta nem fejlődő tudományos kapcsolatokat megerősítsük. A világ két legnépesebb országáról van szó, amelyeknek jelentős nemzetközi szintű tudománya van, és rendelkeznek a legmodernebb technikával is amellett, hogy ez Indiában például hallatlan szegénységgel is párosul. Számomra a legnagyobb élmény a kínai látogatás volt, ahol szinte felfoghatatlan gyors fejlődésnek voltam szemtanúja. Ma például Sanghaj már modernebb és szebb, mint Manhattan. Több a felhőkarcolója, mint New Yorknak, több mint háromezer 30 emeletnél magasabb épülete van, lebuldózerezték szinte az összes épületet, és új, modern házakba telepítik a mintegy 14 millió lakost. Emellett 2010-ben megrendezik a világexpót.
– Milyen támogatást kapnak, s milyen eredményeket érnek el az ottani tudósok?
– Jártam egy olyan intézetben, amelynek a kutatói a humángenom, a humántérkép egy százalékát oldották meg. A kínaiak dollárok tíz- és százmillióit áldozzák a tudományos elit képzésére. Lu profeszszor – akivel tárgyaltam – egyben a parlament alelnöke, és éppen akkor választották meg a miniszterelnök közvetlen munkatársának. A tudományos elit legjobbjai egyébként bent vannak a gazdasági és a politikai vezetésben, szuperkapitalizmust építenek.
– A kommunista Kínában?
– A szocialista, marxista, leninista párt vezette Kínában szuperkapitalizmust építenek. Franciák, németek, amerikaiak tervezik és építik a modern felhőkarcolóikat. Négy-, öt-, hatszintes kereszteződések vannak Sanghaj közepén, a kínai tudósokat hazahívják, extra fizetéseket adnak nekik. Hazatéréskor egyszeri juttatásként 300 ezer dollárt kapnak, és laboratóriumokat nyitnak számukra. Van űrrepülőjük, szatelitük, és ezt mind ők fejlesztették ki, részben a hazahívott tudósok révén. Kína rövidesen a világ harmadik nagyhatalma lesz.
– Az elsőt és ezek szerint a harmadikat is tudjuk, de melyik a második?
– Egy hasonlattal élve olyan lesz a világ, mint a háromlábú szék, amely a legstabilabb az összes geometriai eszköz közül. A „lábak” Észak-Amerika, az Európai Unió és Kína. Ez a három egyenrangú hatalom lesz a világban tíz év múlva. A mai egyoldalú Amerika-dominanciát rövid időn belül Kína is kiegészíti a tudományra építve. Kétszáz akadémiai tag vesz részt a különböző parlamenti és kormányzati bizottságokban. A tudományra építik a teljes jövőjüket.
– Mennyi pénzt szánnak a kutatás-fejlesztésre?
– Egyre többet, ma már 1,5 százalékot fordítanak a nemzeti jövedelemből a tudományra és a fejlesztésre, és ez hatalmas összeg. Emellett nyolc-tíz százalék az évi növekedés a termelésben, a nemzeti jövedelemben. Csak Amerikával szemben 80 milliárd dolláros kereskedelmi többletük van. Óriási veszélye azonban ennek a rendkívül gyors növekedésnek, hogy a keleti, tengerparti rész rendkívül gyorsan fejlődik, míg a nyugati rész elmarad. Hogy ezt a belső feszültséget hogyan oldják meg, nem tudom, hiszen jelenleg 1,3 milliárdnyian vannak.
– Indiában is hasonló fejlődést tapasztalt?
– Az indiai kultúrának hatalmas múltja van, és ennek a nyomai még ma is látszanak. Azonban, véleményem szerint, az ottani éghajlat és a vallásokban gyökerező meditációs hajlam miatt India hátrányba került az elmúlt évszázadok során a zsidó–keresztény kultúra igenre vagy nemre épülő filozófiai magatartásával szemben. Ennek az lett az eredménye, hogy nálunk a természettudományok rendkívül gyorsan fejlődtek, hiszen az „igen vagy nem” ennek a gondolkodásnak az alapja. Az indiai filozofikus gondolkodás nem válik motorjává a modern XXI. századi gazdaság fejlesztésének, amely a természettudományos gondolkodásmódra épül.
– Köztudomású, hogy ön híve a csatlakozásnak. Egyetért-e azokkal, akik szerint Magyarország csak „másodrendű” tagja lehet az uniónak?
– Nem. A magyar kultúra által a világ is gazdagodott. Mi sokkal többet adtunk, mint kaptunk. Ez a nemzet büszke lehet a hagyományaira. Büszke lehet például a világszerte ismert nagy zeneszerzőkre: Liszt Ferencre, Kodály Zoltánra, Bartók Bélára s Lajtha Lászlóra is.
– Lajtha nevét, aki Kodályhoz és Bartókhoz hasonlóan a magyar népzenére épít, mintha itthon méltatlanul keveset hallanánk…
– Lajtha volt az, aki 1947-ben, bár megvonták egyetemi katedráját, nem volt hajlandó a politikának egyetlenegy centimétert sem engedni. Ő ma is rendkívül sikeres zeneszerző Franciaországban, állandóan játsszák a darabjait. Érdemes azonban azokról is szólni, akik a magyar irodalom jeles képviselőiként valóban a nyelv börtönébe voltak bezárva. József Attilát, Ady Endrét, Sík Sándort, Pilinszky Jánost vagy Radnótit és Vörösmartyt más nyelvekre nem lehetett jól lefordítani.
– Azt mondta, hogy mi mindig többet adtunk, mint kaptunk. Változik-e valami az egyesülés után?
– Meggyőződésem, hogy mivel rövid időn belül Románia és Bulgária is csatlakozik az Európai Unióhoz, ez esélyt ad arra – hiszen a unió alapító chartájában is benne van –, hogy a nemzetek egyesülnek, és megszűnnek az államhatárok. Tehát nem államok, hanem nemzetek egyesülnek. Abban az esetben, ha csatlakozik Románia is, a trianoni infarktus hatása oldódni fog, mert a magyar nemzet, a kultúra újra egy politikai határon belül egyesülhet. A gazdasági hatás sem lebecsülendő, tudniillik az EU régiókban gondolkodik. Nem azt mondja, hogy Budapest, Debrecen vagy Fejér megye, hanem azt, hogy Kárpát-medence vagy az Odera régiója. Rossz álomnak tűnik számomra, ha kimaradnánk, mert akkor vízumot kell majd kérnünk, ha például Pozsonyban, Marosvásárhelyen a rokonainkat szeretnénk meglátogatni. A szlovák vagy a román határőr fogja kérni az útlevelünket, hogy beléphessünk az Európai Unióba.
Ma már nem a munkaerő vándorol az egyik helyről a másikra, hanem a tőke megy oda, ahol a munkaerő van. Magyarországon a jól felkészült munkaerő és az eredeti ötletek is megtalálhatók. Újabb és újabb, az előzőeknél jóval finomabban kimunkált szabadalmak vannak. Ha ez könnyebbé teszi a termék gyártását, eladását, akkor a tőke ide jön. Magasabb bérek lesznek, többen mehetnek dolgozni, és innen fogják a mostani uniós országokba vinni az árut. Ezt tartom az egyik legfontosabb változásnak az elmúlt tíz évben.
– Ennek ellenére úgy tűnik, most mintha menekülne a tőke…
– A tőkének csak az a része megy el, amely az olcsó magyar munkabérre épült. Az innovatív, szellemi tőkére épülő nagyvállalatok – a Nokia, az Audi, a General Electrics – ide jönnek, mert nálunk okos emberek vannak.
– Miért lehet fontos az EU-csatlakozás a hazai tudomány számára?
– Mert a tudományos eredmények gyors fejlődését teszi lehetővé. Ha kimaradnánk, akkor változatlanul el kellene majd mennie Magyarországról a legjobb tudósainknak, hogy a felfedezéseiket megvalósíthassák ott, ahol már eddig is milliárdos haszon keletkezett azokból. Ha bent vagyunk, akkor a külföldi befektetőnek nem lesz érdeke, hogy elhívja a magyar tudóst, hiszen a pénzét itt is biztonságban tudhatja. Az Osztrák–Magyar Monarchia tizenegy országot és nyolc vallást egyesített, közös pénze volt, és működött. Illyés Gyula, ha ma élne, azt mondaná: jól az felel ma, ki igennel felel! Én ehhez anynyit tennék hozzá: érthetően, tisztán és magyarul.
origo.hu
Ez az étrendkiegészítő lehet a titok, ha pihentető alvásra vágyunk
