Markó Béla szövetségi elnök politikai tájékoztatójában többek között elmondta: az RMDSZ „nem örvend” a státustörvény elhúzódásának, és jelezte, a magyarországi népszavazást követően sürgetni fogják a Magyar Állandó Értekezlet összehívását. Úgy vélekedett, hogy a jogszabály módosítási tervezetét immár a szövetség, a magyar kormány, sőt az Európai Unió „akadékoskodó” illetékesei is el tudják fogadni. Fontosnak nevezte, hogy az Illyés Közalapítvány kuratóriumának felállásával meginduljon a státustörvény által előírt oktatási támogatások folyósítása, hiszen a tavalyi, 30 ezer kérelem közül eddig csak kétezret honoráltak. Markó pozitívumként értékelte, hogy az uniós népszavazás ügyében Magyarországon általános az „igen” egyöntetű támogatása, és hangsúlyozta, hogy a romániai magyarságnak érdeke hazánk európai integrációja, valamint az, hogy Románia csatlakozási folyamata is felgyorsuljon. Kiemelte, hogy az Erdélyt is átszelő autópálya terve az országos prioritások közé került, a gyűlésen ugyanakkor elhangzott, hogy a magyar kormány mindmáig még azt sem döntötte el, hogy hol legyen a Budapest felé tartó csatlakoztatási pont.
Az ülésen a szövetségi elnök mellett más felszólalók is kitértek a székelyföldi fejlesztési régió megalakításának kérdésére. Ebben az ügyben egyébként egy nappal korábban Hargita, Kovászna és Maros megye RMDSZ-színekben megválasztott önkormányzati képviselői is tanácskoztak. A román politikai élet és a sajtó legnagyobb része etnikai alapú törekvésről, beteges sovinizmusról, sőt a szovjet idők elején működő Magyar Autonóm Tartomány felélesztési kísérletéről beszélt az ügy kapcsán.

Cserpes Laura: „Abban a pillanatban egy perc alatt váltam felnőtté”