Brüsszeli párbeszéd az iraki háborúról

Jeórjiosz Papandreu görög külügyminiszter Brüsszelben kijelentette, hogy az Európai Unió csak ENSZ-határozattal vállal szerepet Irak háború utáni újjáépítésében és igazgatásában. Az EU soros elnöki tisztét betöltő ország politikusa rámutatott, hogy ma még folyik a háború, a rendezés részletkérdései kidolgozatlanok. Az EU- és NATO-országok tegnapi csúcstalálkozóján számos – a háborúval kapcsolatos – aktuális kérdés került szóba.

A találkozósorozat előtt Papandreu kijelentette: az unió rá akarja bírni az Egyesült Államokat arra, hogy az ENSZ-nek engedje át a kulcsszerepet a háború utáni újjáépítés minden fontos szakaszában. Javier Solana azonban hozzátette, hogy az EU országai még nem készek arra, hogy konkrét hozzájárulásukról tárgyaljanak. Papandreu szükségesnek mondta az Egyesült Államok és Európa közti transzatlanti kapcsolatok új alapokra helyezését, átszabását. A legsürgősebb teendőnek egyelőre az iraki népnek juttatott humanitárius segélynyújtás megindítását nevezte.
George Robertson NATO-főtitkár szerint a találkozón a NATO és az EU 23 országának külügyminiszterei „barátként” ültek össze, hogy megvitassák a transzatlanti kapcsolatokat. Szó esett arról is, hogy milyen módon segíthetnének az iraki népnek egy szabad, virágzó és egyesült ország létrehozásában Szaddám Huszein rezsimjének bukása után. A főtitkár szerint a két szervezetben támadtak feszültségek az iraki ügyben, de kibékíthetetlenné sohasem mélyültek az ellentétek.
A megbeszélések résztvevői egyetértettek abban, hogy a nemzetközi közösségnek készen kell állnia, hogy amint a körülmények lehetővé teszik, részt vegyenek Irak újjáépítésében. A NATO és az EU stratégiai partneri viszonyt épített ki, és eltökéltek arra, hogy továbbra is együttműködnek közös érdekeik előmozdításában.