Erdő Péter prímás, esztergom– budapesti érsek a budapesti Szent István-bazilikában bemutatott húsvéti szentmisén utalt arra, hogy a keresztény vallás legnagyobb ünnepének számító húsvét a békességre adhat reményt az embereknek. Ennek egyik feltételeként a hitet említette. Kiemelte: létezni, hallani, megérteni kell, ami aztán elvezet a hithez. A hit átsegíti az embereket a kudarcokon, és reményt ad az újrakezdéshez.
Paskai László bíboros, nyugalmazott esztergom–budapesti érsek az esztergomi bazilikában bemutatott szentmiséjén úgy fogalmazott: a húsvét ünnepe, Jézus feltámadása a keresztényeknek és a nem vallásos embereknek egyaránt a szebb és jobb élet reményének üzenetét tartalmazza. Az elmúlt kétezer évben keresztények milliói éltek és élnek ma is Krisztus tanításai szerint.
Bölcskei Gusztáv református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a debreceni Nagytemplomban megtartott istentiszteleten azt hangsúlyozta, hogy a húsvéti történetet rengeteg külső és belső mozgás, az érzelmek zűrzavara járja át. Szerinte így történt idén is, amikor egy mozgalmas világban szólít meg bennünket húsvét mozgósító története. Úgy vélte, most is ugyanaz foglalkoztatja a világot, mint az első alkalommal, Jézus feltámadásakor: az élet és a halál, a pusztítás, a halál uralmának jelei, a megelőző háborúk, majd az azt követő újjáépítés, a kontinenseken átívelő járványok, a vírusok fenyegetése. Felidézte: Jézus a halálba kényszerítő menetoszloppal szemben olyan menetoszloppal menetel, amely a történelemben már sokszor tüntette el a paradicsomnak hitt városokat. Végezetül a megbékélést, a megváltást hozó Jézusról beszélt. Mint fogalmazott: fogadjuk az ő köszönését, s legyünk hírvivői azoknak, akiket Jézus testvéreinek, atyja-fiainak nevez. Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke a budavári evangélikus templomban bemutatott istentiszteleten hangsúlyozta: merjünk újra imádkozni. Kijelentette: aki az Urat segítségül hívja, az megmenekül. Szavai szerint Jézus győzött, s ez a jó, az örökkévalóság, az élet győzelme a gonosz, a mulandóság, a halál felett. Mint fogalmazott: „Lehetőségeink talán nagyobbak, mint a korábbi évtizedekben, de van valami döbbenetes abban, hogy a szabadság nem a jónak ad teret.” Hozzátette: az élet küzdelmét a halál kockázatával is vállalni kell, ahogy azt Jézus tette. Ma is, amikor a paksi atomerőmű váratlan kríziséről vagy az atípusos tüdőgyulladás terjedéséről hallani. Szerinte korunknak nincs Isten-élménye, azonban a ma emberének is szüksége van az isteni élmények átélésére. Megjegyezte: lehet, hogy az egyház is elfelejtkezett azokról a tudósításokról, amelyek az isteni és emberi találkozásáról szólnak. Azonban bízni kell abban, hogy „az életünkre törő legsötétebb éjszakák és nappalok is véget érnek” – mondta.
origo.hu
Egészen elképesztő dolog derült ki Sztálinról, a hidegvérű diktátorról
