Az ítélet megállapításai szerint Sz. Árpád a kilencvenes évek elején érkezett Magyarországra, hogy munkát vállaljon, s családja ekkor már szintén átköltözött. A férfinak azonban beilleszkedési zavarai támadtak, amihez hozzájárulhatott, hogy édesanyja egy áramütéstől korán meghalt, emiatt édesapja öngyilkos lett. Szerettei holttestét pedig a vádlott találta meg lakásukon. Az emberekkel komolyabb kapcsolatokat nem ápolt, de az elmeszakértő szerint képtelen is volt rá. Sz. Árpád szexuális igényét lakásokban működő prostituáltaknál elégítette ki. Az egyik örömlánynál visszatérő vendég volt, s a szolgáltatásain túl érzelmi szálak is fűzték hozzá. A lány azonban rendre visszautasította. A gyilkosság napján, 2000 júliusában ismét a szokásos nőhöz ment, a szomszéd szobában volt egy másik prostituált is. Sz. Árpád ismét felvetette az örömlánynak, hogy hagyja ott a munkáját, és éljen vele normális életet. A nő azonban ekkor is nemet mondott, a férfi küllemét és viselkedését kigúnyolta, hosszasan szidalmazta. Sz. Árpád elment zuhanyozni, visszatérve a konyhaasztalról felkapott egy nyolc centiméter pengehosszúságú kést, és az ágyon fekvő nőbe szúrta: a hátába húszszor, a mellkasába nyolcszor, a nyakába pedig tizenháromszor
A kiabáló áldozat hangját meghallva a szomszéd szobából átsietett a másik örömlány, mire a férfi őt vette célba: a nyakába és a mellkasába negyvenegyszer mártotta a konyhakést, hátába hatszor szúrt.
Sz. Árpád testvére segítségével önként adta fel magát a rendőröknek, akiknek részletes, mindenre kiterjedő beismerő vallomást tett. Az ítélet szerint a férfit végleg kiutasították az országból. Az ügyész tudomásul vette az ítéletet, a vádlott enyhítésért fellebbezett.
Itt van az "agyhalottnak" nevezett EP-képviselő válasza Magyar Péternek