Eltűnt javak nyomában

A tekintélyuralmi rendszerek diktátorai – még ha olykor puritanizmust hirdettek is – mindig szerették önmagukat tejben-vajban füröszteni. Noha Szaddám Huszein egykor dinamikusan fejlődő országa – jórészt az embargó következtében – évtizedekkel ezelőtti állapotában rekedt meg, az elnököt övező pompa mit sem változott. Hatalmának így mintegy jelképeivé váltak a fegyverrejtegetésben állítólag fontos szerepet játszó elnöki paloták, az amerikai bombázók legfőbb célpontjai.

Nemcsak a kényelmet, hanem a diktátor tekintélyének fenntartását is szolgálja a fényűzés. Szaddám Huszein olykor azonban túllőtt a célon. Korábban előfordult, hogy az „elnyomó nyugati erők kegyetlensége” miatt terjedő szegénységre hivatkozva felszólították a lakosságot, hogy – az éhezők megsegítésére – a kijelölt helyeken szolgáltassa be arany ékszereit. A jobb módú irakiak nagy része eleget is tett a felhívásnak, s Szaddám Huszein nemsokára színarany hintóban jelent meg a nép előtt.
Az amerikai hadvezetés most, a háború alatt valószínűleg csak a látszat kedvéért tűri meg az ilyesfajta elnöki allűröket. A washingtoni kormányzat leginkább a külföldön elhelyezett iraki javakat próbálja felkutatni, hiszen azok zárolásával borsot törhet a bagdadi politikai elit, főként Szaddám Huszein orra alá. Az amerikai kormány a minap 1,62 milliárd dollár értékben foglalt le iraki vagyont az Egyesült Államok területén. A washingtoni pénzügyminisztérium közlése szerint a lefoglalt összeg az iraki állam amerikai bankokban elhelyezett, 1991-ben befagyasztott számláiról származik. A Fehér Ház most azt hangoztatja, hogy a központi bankba átutalt pénzt a háború után Irak újjáépítésére használja fel. Az ország talpraállítása Washingtonnak nem kerül majd túl sokba, különösen, ha kérésének eleget téve az ENSZ-be több országtól is érkeznek majd befizetések.
Addig azonban folytatódik a kutatás az iraki pénzek után, s már nem csak a tengerentúlon, hiszen „óvó kezeit” Washington már néhány európai bank trezorjaira is rátette. Ilyen a második legnagyobb európai pénzintézetként nyilvántartott UBS svájci óriásbank, amely nemrég közölte, hogy az 1990-ben nála zárolt iraki javakat átadja az amerikai kormányzatnak. Azt ugyanakkor nem közölték, hogy mekkora összegről van szó, így csak annyit lehet tudni, hogy a pénzt amerikai olajvállalatok fizették be iraki olajcégek számlájára az ENSZ gazdasági büntetőintézkedései előtt. Kiderült, hogy a svájci bankokban 364 millió dollárnyi iraki betétet helyeztek el.
Mindeközben az osztrák gazdasági lapok is arról cikkeznek, hogy az amerikai hatóságok szerint Szaddám Huszein milliárdos vagyonának egy részét ausztriai bankokban tartja. Az osztrák pénzügyminisztériumot megkereső amerikai hatóságokat a washingtoni külügyminisztérium egyik különleges osztálya, az Office of Foreign Assets Control látta el információkkal.
A nyilvánosságra kerülő információk szerint Szaddám Huszein vagyonkezelésért felelős féltestvérének legközelebbi munkatársa is szoros üzleti kapcsolatokat ápolt Bécsben. 1990-ben öt és fél milliárd dollár értékben fagyasztottak be iraki bankszámlákat világszerte. A nyomozás egész Európában folyik, hiszen az illetékesek szerint az iraki rezsim még számos kiterjedt gazdasági érdekkörrel rendelkezhet az „öreg kontinensen”.