A közeljövőben mire fókuszál, milyen újdonság várható a Forrás Rt.-nél?
– A legnagyobb újdonság, hogy tulajdonosunk, az ÁPV Rt. a CA-IB Rt.-vel megkötötte a forgalmazói szerződést, s így nagy lendülettel neki tudott állni a munkának. A közelmúltban tartottunk egy értekezletet, amelyen elkészítettük azt a menetrendet, ami megszabja a jogi, átvilágítási teendőket és kiosztja a feladatokat. A tranzakciót megelőzően teljes körű jogi és számviteli könyvvizsgálói auditon kell átesnie a Forrás Rt.-nek és a portfóliójába tartozó jelentős társaságoknak. További aktualitás – bár írásos határozat még nincs róla –, hogy elfogadta az ÁPV Rt. igazgatósága a Forrás Rt. tavalyi évi beszámolóját, ami 110,3 millió forintos adózott eredményt tartalmaz, s ebből az ÁPV Rt. nem visz el osztalékot.
– Mit tartalmaz az ütemterv?
– A kormányhatározatnak megfelelően május 31-e a kárpótlási jegyek cseréjének határideje, és június 30-a a tőzsdére vezetésé. Reményeink szerint – ha valamilyen vis maior nem adódik – májusban elkezdődhet a jegyzés. Az ütemterv szerint közös látogatásokat kezdtünk, ahol a Forrás Rt. képviselői a forgalmazó szakértőivel, illetve a jogi és könyvvizsgálói szakértőkkel végigjárják a portfóliójukba tartozó jelentős cégeket. Ezeken a helyszíni szemléken mindenki meggyőződik az ingatlanok és a vagyon állapotáról, az előzetes – könyv szerinti – apportértékek valódiságáról.
– Hány helyszíni szemlét jelent mindez?
– Legalább húszat. Ott, ahol az apportérték a vagyonban meghatározó, de legalábbis jelentős, mindenképpen teljes körű átvilágítást tartunk, olyan mértékig, amennyit a részesedési pozíciónk megenged.
– Mit tesznek akkor, ha jelentős eltérést tapasztalnak a könyv szerinti és a piaci érték között?
– Azt feltételezem, hogy jelentős átértékelés nem várható, de az ellenőrzéseknek még nincs vége. A Forrás Rt. portfóliójában vannak tőzsdei cégek, termelővállalatok, amelyek részben a működésükből, részben a jelenlegi gazdasági helyzetükből adódóan jól, vagy kevésbé jól működnek. Persze akadnak munkaigényes vállalatok is, amelyeknél reorganizációs feladatokat kell elvégeznünk. Előfordul olyan eset is, ahol a cég vezetésével közösen kell megnéznünk, hogy a meglévő vagyon vagy tevékenység hogyan mobilizálható, az eredményesség hogyan növelhető. A legfőbb cél ugyanis az, hogy ha egy adott céget megtartunk, akkor folyamatosan és jó hozamot fizessen. Más esetben viszont értékesítéssel próbáljuk azokat a pénzeszközöket megteremteni, amellyel a Forrás Rt. portfólióját át tudjuk alakítani. Jó kapcsolatot alakítunk ki a cégeink vezetésével, tulajdonostársainkkal.
– Mit tartalmaz pontosan ez a koncepció?
– Az a tervünk, hogy a többségi tulajdonosoknak felajánlva tudjuk értékesíteni a portfólió egy részét. Ahol 25 százalék fölött van a részesedésünk, megnézzük, hogy mit tudunk tenni a céggel. Azoknál a vállalatainknál, ahol meghatározó vagy többségi tulajdonban vagyunk, egyenként egy mélyebb elemzés után döntünk a továbbiakról. A portfólió átalakítását azért végezzük el, hogy a vagyon értékének megőrzése mellett egy olyan Forrás Rt.-t tudjunk felépíteni, ahol vagy szakmai kapcsolódásokat tudunk találni, vagy olyan új befektetéseket eszközölni, amelyek megfelelnek a jövőbeni magyar tőkepiaci követelményeknek. Váltáskényszerben is vagyunk, a pénzpiaci kamatok jelenleg – és a közeljövőt tekintve – igen alacsonyak. Így tehát nekünk a pénzeszközeinket a pénzpiaci kamatoknál magasabb hozamot biztosító ágazatokba kell fektetnünk. Ezért elsősorban ingatlanpiaci befektetéseken – s ha a leendő tulajdonosaink jóváhagyják – ingatlanfejlesztési elképzelésekben, cégfelvásárlásokban gondolkodunk.
– Hány cég és ingatlan szerepel az apportjukban?
– Jelenleg 23 részesedés került hozzánk, és hét ingatlant kaptunk még kétmilliárd forint feletti értékben. Célunk, hogy csökkentsük a darabszámot, s két vagy három meghatározott területre szétosztva – pénzpiaci, ingatlanpiaci, vállalatfelvásárlási – tudjuk kialakítani az új portfólió összetételét.
– Milyen tulajdonosi döntés szükséges ahhoz, hogy ezeket a távolabbra mutató célokat meg tudják valósítani?
– Már megfogalmaztuk, de még nem tárgyalták meg a hároméves stratégiai tervünket, ez a tulajdonosok döntése lesz. A Pannonia Film és a Tankönyvkiadó ingatlanapportjának révén majd többszemélyes társaság leszünk, s amikor a jegycsere megtörténik, nyilvános részvénytársasággá válunk. A forgalombahoztalt követően pedig, ha a tőzsdeképességünk megfelelő, tőzsdén szereplő társaság lesz a Forrás Rt.
– Hány kárpótlási jegyet adnak egy Forrás Rt. részvényért?
– A becserélési arány a jelenlegi tervek szerint egy az egyben lesz, tehát 1000 forint címletértékű kárpótlási jegyért 1000 forint névértékű Forrás-részvényt kapnak a jogosultak. A Forrás Rt.-nek kilencmilliárd forint a jegyzett tőkéje, és csaknem 16 milliárd a saját vagyona. A felmérések szerint ez elegendő kínálatot jelent.
– A jegyzés során jegyzési díjat felszámol-e a forgalmazó?
– Nem, nincs semmilyen tranzakciós vagy kezelési díj. Az ÁPV Rt. a törvényi keretek között azt akarja elérni, hogy ez az akció sikeres legyen. Egyébként elvárás volt a forgalmazótól, hogy miután már kizárólag dematerializált részvényeket szabad kibocsátani, azokat viszont csak értékpapírszámlán lehet kezelni, ingyenesen nyisson értékpapír-számlát a lejegyzők számára, és ennek fenntartását egy évig ingyenesen biztosítsa.
– Megtörténhet az is, hogy a kárpótlásijegy-tulajdonosok egy része nem él a becserélési lehetőséggel, illetve arra spekulálnak, hogy többet is kaphatnak a papírjaikért. Mi a teendő ilyenkor?
– Ez a kárpótoltak, illetve a kárpótlási jegyet birtoklók döntésére van bízva. A program egy piaci ajánlat. Reményeink és szándékunk szerint egy vonzó csomagot kínálunk a kárpótlási jegyek tulajdonosainak, így mindenki eldöntheti hogy él-e ezzel a lehetőséggel vagy nem.
– Mi történik, ha a jelenleg egy lépcsősre tervezett tranzakció során nem jegyzik le a Forrás Rt. részvényeit, és az ÁPV Rt. birtokában marad egy hányad?
– Ekkor az ÁPV bizonyára megfontolja, hogy újra piacra bocsássa, figyelembe véve az első tranzakció tapasztalatait. Az is előfordulhat, hogy száz százalékban lejegyzik a részvényeket és még mindig lesz kárpótlási jegy a piacon. Erről a vagyonkezelő szervezet illetékesei korábban úgy nyilatkoztak, hogy megteremtik ezen kárpótlási jegyek bevonásnak feltételeit is.
– Gondoltak-e arra, hogy a le nem jegyezett részvények a Forrás Rt. tulajdonába kerüljenek?
– A részvénytársaságok saját részvényüket tíz százalék erejéig tulajdonolhatják, ha az üzletpolitikailag indokolt és a közgyűlés jóváhagyja. Egy ilyen tranzakció az árfolyam-karbantartást is szolgálhatja.
– Mennyi az önök által becsült kintlévő kárpótlási jegyek értéke?
– Ismereteink szerint 8–10 milliárd forint névértékű kárpótlási jegy van máig kint, s a tulajdonosok döntő többsége belföldi.
– A 90-es évek közepén egyszer már megindult a kárpótlásijegy-csere, s akkor igen sok visszásságot tártak fel. Hogyan küszöbölik ki a visszaéléseket?
– A cseréhez mindenképpen szükség van az alanyi kárpótoltságot bizonyító, névre szóló határozatra. Egyébiránt a forgalmazó feladatai közé tartozik az is, hogy a jegyek eredetét ellenőrizze és a megfeleltetést biztosítsa. Arra a forgalmazónak sincs befolyása, hogy a jegyekkel előzőleg mi történt, azzal együtt, hogy ha a jegy gazdát cserél, akkor – véleményem szerint – már a tulajdonos nem alanyi kárpótoltnak minősül. Ezzel a megszerző vállalja azt, hogy kiesik az allokációs előnyből.
– Tételezzük fel, hogy egy vidéken élő vagy egy külföldi honpolgár be kívánja cserélni alanyi kárpótlás útján kapott jegyeit, mi a teendőjük?
– A sajtóban megjelenő felhívásokat kell figyelniük, majd a hozzájuk legközelebb található forgalmazó partnernél – Inter-Európa Bank, HypoVereinsbank, vagy Postabank – kell jelentkezniük kárpótlási jegyükkel, annak határozatával, lakcímet és személyazonosságot igazoló okmánnyal, valamint az adókártyájával. A bankfiók értékpapírszámlát nyit a cserében résztvevőnek és oda kapja meg a beszolgáltatott kárpótlási jegyéért a Forrás Rt. részvényét. A cserében résztvevőknek az értékpapírszámlájuk után a szokásos számlafenntartási díjat sem kell megfizetniük. Külföldi kárpótlási jegytulajdonosok esetében magyarországi meghatalmazottjuk, vagy közjegyző által hitelesített megbízás útján cserélhetik be papírjaikat Forrás-részvényre.
– Mikor vonnak mérleget?
– Amikor a jegyzési időszak lezárul, akkor kell elvégezni az ellenőrzést, a jóváírást. Ez a jegyzési időszakot követően megtörténik. Valójában az elszámolást követően, a jegyzési eredmények közzétételekor zárul le a teljes folyamat.
origo.hu
Újabb csapás érte a rács mögött ülő Kiss László óbudai polgármestert
