Kormányképes összefogás

Olyan társadalmi környezetet kell teremteni, amelyben természetes érték a szolidaritás, és a közösségi eszményekre építő életstratégiák nem tűnnek kevésbé sikereseknek az önös stratégiáknál – vázolta lapunknak a néppárttá alakuló Fidesz fő célkitűzését Pálinkás József egyetemi tanár, a polgári kormány oktatási minisztere, aki Orbán Viktor felkérését elfogadva szervezi a tudományos és kulturális tagozatot.
– Sokan nyilatkoztak az utóbbi hetekben a Fidesz néppárttá válásáról. Az ön olvasata szerint mit jelent ez a jelentős változás, az elindított folyamat a gyakorlatban?
– Az, hogy a Fidesz most néppártként határozza meg önmagát, azt jelenti: sokkal több emberhez és sokkal több szállal akarunk kapcsolódni. Az öntudatos, tenni akaró polgárok köre nem zárt, hanem mindenkit magában foglal, aki ráébred arra, hogy a polgári jövő a jobb jövő. Előző átalakulásakor a Fidesz levetkőzte nemzedéki jellegét, most pedig olyan politikai programot alakít ki, amely a társadalom öntudatos polgáraira támaszkodva az egész társadalom javát szolgálja, azaz programjának középpontjában a közjó szolgálata áll. A nemzet a közös múltból eredő megtartó erő, és egyben a jövőre vonatkozó közös terv is. Az életképes nemzet erős közösségek hálózatára épül, az egyén pedig csak egészséges közösségben bontakozhat ki igazán.
– Ezek az elképzelések valóban egy ideális társadalom képét vázolják fel, ugyanakkor adódik a kérdés, hogy a gyakorlatban mit értenek a közjó szolgálatán és miként tudják majd népszerűvé tenni a többség számára a nemzeti szolidaritást, a közösségi eszményt?
– A választópolgárok alig kevesebb mint felét nem kell meggyőzni mindezekről, hiszen akik hisznek a nemzeti szolidaritás megtartó erejében, azok letették a voksukat a polgári oldal mellett. A közjó szolgálatáról pedig nem szavakkal, hanem tettekkel lehet bárkit is meggyőzni, olyan mértékadó, véleményformáló, polgári foglalkozásukat tekintve is hiteles személyiségek képesek népszerűvé tenni ezeket a társadalmi eszményeket, akik mindennapi tevékenységükkel, sikeres életpályájukkal mintegy illusztrálják, hogy hisznek ezen eszményekben, s sikeres életpályát alakítottak ki ezek mentén. A 2002. évi választások során a Fidesz a társadalom cselekvőképes, öntudatos részét próbálta maga mellé állítani, akik a munka, a tudás és a tulajdon révén teremtenek maguknak és másoknak biztos megélhetést. Támogató szavazatai döntő részét ennek a rétegnek köszönheti. Ma Magyarországon alapvetően két politikai felfogás vetekszik egymással. Az egyik szerint a nemzeti hagyomány megtartó, a másik szerint visszahúzó erő. Az egyik épít a keresztény erkölcsre és hagyományokra, a másik a vallást a magánszférába száműzi. Az egyik számára az esélyteremtés és a verseny eszköz, amely a polgárokat cselekvésre ösztönzi, a másik számára a verseny a cél. Az egyik szerint a lemaradókat megkülönböztető gondoskodással képessé kell tenni arra, hogy felzárkózzanak, a másik szerint segélyezni kell őket. Az egyik arra helyezi a hangsúlyt, hogy a nemzet alkotóereje kibontakozhasson, a másik arra, hogy a „lakosság” jó fogyasztóvá váljék. Az egyik a nemzetet óvja a globális erők hatásától, a másik az egyetemes fejlődésbe való beleilleszkedésünket félti a nemzeti hagyományokhoz való ragaszkodástól. Az egyik számára a társadalom egyének és közösségek harmonikus egysége, a másik a társadalmat egyének összességének tekinti, és akarva-akaratlan arctalan, jellegtelen, befolyásolható tömeggé teszi: nemrég még proletárokká, manapság pedig fogyasztókká. Mindezek alapján az egyik irányzatot a közösségi, a másikat a tömegember irányzatának nevezhetjük. A magyarság jövője nagyban függ attól, melyik politikai felfogás kerekedik felül. Mi a tudatos polgárok alkotta közösségek társadalmát akarjuk megvalósítani.
– Milyen szerepet kapnak a tagozatok a Fidesz átalakulásában, illetve mennyiben tudnak társadalomformáló erővé válni? Mi lesz a feladatuk és a céljuk?
– A Fidesz átalakulásának egyik fontos eleme, hogy a létrejövő tagozatok, így a tudományos és kulturális tagozat is, tagfelvételi joggal rendelkezik majd. A tagozat önálló munkájával és megjelenésével a Fidesz taglétszáma úgy növekedhet, hogy a tagozat országos és regionális szervezetei lehetőséget teremtenek arra, hogy a véleményformáló értelmiség a polgári politika kialakításában a legmagasabb szinten közvetlenül megjelenjen. A tagozatok fontos szerepet töltenek be a Fidesz távlati politikájának kialakításában. A tudományos és kulturális tagozat célja, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Párton (néppárton vagy szövetségen) belül országosan összefogja a véleményformáló értelmiségi tagok munkáját. A tagozat számít minden véleményformáló értelmiségi közreműködésére a tudomány, az oktatás, a kultúra, a gyógyítás, a jog s a közélet minden területén. A tudományos és kulturális tagozat létrehozásával ahhoz kívánunk hozzájárulni, hogy létrejöjjön egy, a polgári oldal minden értékét felvállaló, de kizárólagosságra nem törekvő, jelentős taglétszámú, nyílt szellemű néppárt, amely képes az összefogás megteremtésére, a következő magyarországi választások megnyerésére, van szellemi ereje a jó kormányzáshoz, és képes az EU politikai életében a magyar érdekeket határozottan képviselni és szövetségeseket szerezve az unió jövőjét alakítani.
– Nem tart attól, hogy a tagozatokat és a rajtuk keresztül beáramló értelmiségieket a Fidesz tagsága, főként az alapítástól meghatározó szerepet játszó vezető politikusok konkurensként kezelik majd, mivel a döntéshozatalokban a mostaninál kisebb mértékben érvényesülhet az álláspontjuk, ezzel együtt csökken a politikai súlyuk?
– Ha a Fidesz a polgári oldal meghatározó politikai ereje kíván maradni, és célja egy kormányképes polgári összefogás, akkor mindenkire szüksége van, aki e cél elérésében segítheti. Egy politikai párt számára a biztos vereséget és az örökös ellenzékiséget jelenti, ha a belső – az ön szavaival élve – konkurenciára koncentrál, és politikusai csak arra figyelnek, hogy pozícióikat és saját területüket védjék. A cél a polgári oldal politikai súlyának, és nem egy-egy politikus súlyának a növelése. Minden hiteles, hozzáértő értelmiségi nyereség egy jó kormányzásra törekvő politikai erő számára. A tudományos tagozaton keresztül belépni szándékozó értelmiségiek nem karriert vagy megélhetést keresnek a politikában, hanem szakmai tudásukkal kívánnak hozzájárulni a polgári politika hiteles alakításához. Ha pedig ez belső szakmai pezsgést hoz létre, az a Fidesz javára válik.
– Kikből alakul a tudományos-kulturális tagozat, és milyen ismert közéleti személyek nevét tudná felsorolni, akik már jelezték csatlakozási szándékukat?
– Elsősorban azokra számítunk, akik 2003. március 28-án, Orbán Viktor meghívását elfogadva, kifejezték szándékukat a tagozat létrehozására. Ők a tudományos és kulturális élet ismert szereplői – többek között Martonyi János, Matolcsy György, Schmitt Pál, Bába Iván, Balogh Elemér, Boros János, Borhidi Attila, Hoffmann Rózsa, Iván László, Jankovics Marcell, Kerényi Imre, Kilár Ferenc, Lovas István professzor, Pál József, Szarka László, Solymosi Frigyes és Ternák Gábor. Rajtuk kívül számos jelenlegi Fidesz-tag is jelezte szándékát a tagozat munkájában való részvételre. Továbbá kiegészülünk majd azokkal, akik nem a Fidesz valamelyik helyi csoportjába, hanem közvetlenül a tagozatba lépnek be. Számítunk a polgári körök tagjaira és a helyüket kereső polgári politikai csoportosulások tagjaira, akiket a rokon eszmeiségű felbomlott pártok hagytak maguk mögött, s minden öntudatos polgártársunkra, akik az eddigi szűk szellemű pártstruktúrában nem találták meg a politikában való közvetlenebb részvétel lehetőségét.