Lassul a teljesítmény az építőiparban

A múlt évben még több mint húsz százalékkal nőtt az építőipar teljesítménye, ám az idén vélhetőleg ennek a felét sem éri el a bővülés. A szektor tavalyi dinamikáját leginkább a kormányzati megrendelések, valamint a lakáspiaci kereslet generálta. Örvendetes, hogy növekedett az új építésekben a vállalkozók szerepe, s nőtt a minőség iránti igény is.

Dinamikusan, 20,1 százalékkal nőtt a múlt évben az építőipari termelés teljesítménye. Az építőipari ágazat több mint
88 364 regisztrált építőipari szervezete az év folyamán 1440 milliárd forint összegű építési-szerelési munkát valósított meg. Nagy János, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége ügyvezető igazgatója elmondta: az építési piac folyamatos bővülését jelzi, hogy amíg 1999-ben 4,3, tavalyelőtt 7,9 százalékkal nőtt az ágazat bruttó hozzáadott értékének termelése, az előzetes adatok alapján az emelkedés üteme várhatóan a 2002. évben is jóval meghaladta a nemzetgazdasági átlagot.
Nagy szerint mindezek alapján kijelenthető, hogy tavaly az építőipar ismét a nemzetgazdaság húzóágazatának számított. A szektor múlt évi dinamikáját leginkább a kormányzati megrendelések, az út-, híd- és csatornaépítések, valamint a lakáspiaci kereslet generálta. Ezzel kapcsolatban az ügyvezető igazgató kiemelte: a kedvező lakástámogatási rendszer bevezetése és megtartása a vállalkozói lakásépítés arányának növekedését és a lakossági, saját használatú családi házas építkezések visszaszorulását eredményezte.
A vállalkozói lakásépítés az összes lakásépítéshez képest az előző évtized közepén jellemző öt százalékról tavaly már 30 százalékra növekedett. Mindezzel párhuzamosan nőtt a minőség iránti igény is, amit az ágazat már képes kielégíteni, hiszen a fejlett technikák-technológiák már honosak.
Nagy János egy kedvezőtlen folyamatra is rávilágított, mégpedig az új építésű lakások átlagos alapterületének csökkenésére: amíg 2000-ben 98, tavalyelőtt 97, tavaly már csak 94 négyzetméter – átlagos – alapterülettel épültek a lakások. Ráadásul az otthonok negyedét 60 négyzetméternél kisebb alapterülettel építették, miközben ez az arány három éve még 18 százalék alatt volt.
A foglalkoztatásról az ügyvezető igazgató megjegyezte: a rendszerváltozás idején a leépülés jellemezte az ágazatot, amely tendencia a 90-es évek közepén megállt, 1998-tól pedig kedvezőbbre fordult a helyzet. Nagy szerint az ágazatban növekvő foglalkoztatás figyelhető meg, s a korszerűsítő és rekonstrukciós munkák növekedésével párhuzamosan is ez irányba hat.
A szakember kiemelte: az építőiparban a bérkiáramlás mértéke jelentősen elmaradt a teljesítményemelkedéstől. Az átlagkereset nyolcszázalékos növekedési üteme még a fele sincs a nemzetgazdasági, 18,3 százalékos átlagnak, s elmarad a versenyszféra 13,3 százalékos átlagkereset-növekedésétől is. Nagy szerint ezek a mutatók viszont egyben azt is valószínűsítik, hogy még mindig jelen van az ágazatban a fekete- és a szürkemunka.
Az ügyvezető igazgató szerint az építőipari termelés az idén tovább növekszik, ám a bővülés ütemének mérséklődése valószínűsíthető, s az is elképzelhető, hogy a bővülés csupán hat-nyolc százalékos lesz. Ennek oka, hogy számos, a kormányzat által tervezett program még csak az előkészítés stádiumában van.