Merész tervek, romló közúthálózat

A kormány 1658 milliárd forintot költene ebben a ciklusban az úthálózat üzemeltetésére és fejlesztésére, ebből az autópálya-építésre szánt összeg 1056 milliárd. Az egyre silányabb minőségű közúthálózatra ugyanakkor idén lényegesen kevesebb pénzt fordít a gazdasági és közlekedési tárca, mint az előző években.

Magyarországon ezer négyzetkilométerre 6,5 kilométer gyorsforgalmi út jut, ami lényegesen elmarad a fejlett országok húsz kilométeres átlagától. A kormány 420 kilométer új autópályát és autóutat épít ebben a ciklusban, az új gyorsforgalmi utak mellett 425 kilométer építése és 803 kilométer előkészítése kezdődik – mondta Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter szombaton az Európai Unió és a közlekedés című rendezvényen. A miniszter szerint 2003–2006 között a hazai közúthálózat üzemeltetése és fejlesztése – 2002. évi árszinten – 1658 milliárd forintba kerül, ebből új gyorsforgalmi út építésére 1056 milliárdot költenek a gazdaság teherbíró képességétől függően. Csillag István hozzátette: az Európai Unió Kohéziós és Strukturális Alapjaiból 140-170 milliárd forintot fordíthat a kormány autópályák építésére. A Sztráda Expressz program szerint idén tovább épül a fővárost elkerülő M0-s autópálya, az M3-as 2004-ig Görbeházát, az M30-as Miskolcot éri el, 2006-ig elkészül továbbá az M35-ös Debrecenig, az M3-as Nyíregyházáig, valamint az M5-ös Szegedig, az M7-es hossza pedig 58 kilométerrel nő. Jövőre kezdődne a dunaújvárosi Duna-híd építése, amit a fővárostól 2006-ban érne el az M6-os autópálya.
A kormány merész terveinek ellenére – jövőre 270 milliárdot fordítanának sztrádaépítésre – idén a rendkívül rossz állapotban levő közúthálózat fenntartására, illetve fejlesztésére 55 milliárd forintot költ a tárca, ami 20-25 milliárddal kevesebb az előző évek beruházásainál. Csillag lapunk kérdésére elmondta: a karbantartást és felújítást végző közútkezelő társaságok csak annyi pénzt kapnak idén, amit ténylegesen az utakra költenek. Hozzátette: takarékoskodni kell a rendelkezésre álló forrásokkal, a legfontosabb feladat a tél utáni kátyúzás lesz.
***
Késésben az M30-as építése.
Beperelték az M30-as autópálya nyomvonalán levő telkek tulajdonosai a Borsod Megyei Közigazgatási Hivatalt és a beruházó Nemzeti Autópálya Rt.-t. Mint arról az MTV Híradója beszámolt, a 31 bérlő azért fordult bírósághoz, mert egy korábbi ajánlattal ellentétben kevesebb pénzt kapnak kártalanításként. Miskolc határában a telekkisajátítási problémák miatt később kezdődött el az M30-as építése, emiatt a 24 kilométeres szakaszt nem adják át 2003. november 30-ig.