Báró Barkóczy László püspök udvarának és kertjének déli oldala kőfallal van bekerítve; e fal mellett épített közhasználatú csatornának igazításakor, 1848-ki dec. 5-én ásatás közben vörös márvány sírkövek tűntek elő, mely sírok egyike legott fel is bontatott… és én azonnal megbízattam, hogy Fehérvárra utazzam, az ott lelt ékszereket és márványlapokat a magyar Nemzeti Múzeum részére lefoglaljam, ide felhozassam, és a még netán szükséges ásatást a hatóság közbejöttével folytassam. December 8-án indultam el Fehérvárra Varsányi Jánossal, ki mint mérnök és ügyes rajzoló előbbi archeológiai járataimban is társam volt és segédem. Ott átvettem a város által megkezdett ásatást és annak költségeit, mely ásatást zordon télnek fergetegei között is, azon hónap 16-áig folytattam.
A II. márványkoporsó szegletei is vaskapcsokkal voltak megerősítve, ennek födelét december 11-én emeltettük fel nagy vigyázattal, és erős férfi csontváz tűnt fel előttünk a régi századok hamvaival behintve, melyeket a szél most lengetett először. E 6 lábnyi s 2 hüvelyknyi hosszú csontváznak még soha nem bolygatott ezüst ékszerein vöröses szürke szín volt elöntve, mely sajátszerű szín utóbb sötétebbre változott.
E gyönyörű látványra zsibongó sokaság tódult a máskor csendes térre. Csoportosan ugráltak le a gödörbe s a felügyelő nem volt többé képes valakit viszszatiltani. A koros nők könnyűs szemekkel imádkoztak az elporlott ereklye előtt; míg mások elmélkedve csodálták az egykor fényes életnek döbbentő holt képét, azalatt mások azt találgatták, vagy kérdezték: melyik királyunké az erős csontváz? És látására reggeli nyolc órától majd délig, míg lerajzolása tartott, mindig mások és mások siettenek a város minden vidékéről. (…)
E 6 lábnyi és 2 hüvelyknyi hosszú erős férfi csontvázról a pesti orvosok vizsgáló küldöttsége következő bonctani véleményt adott: „a jobb oldali bordák domborodottabbak, a gerinc csontok bal oldala valamivel keskenyebb lévén, a jobb oldal erősebb kifejlésre és a testnek bal oldal felé hajlására mutatnak. A koponya varratai, a lambdavarratot kivéve, mely már össze kezdett forrni, tisztán láthatók; a fogak teljes számúak, de koronájuk metszőfelületéről az üvegmáz le lévén kopva, az életkor mintegy 50-ik évére mutatnak.”
E csontváznak ékszerei a következők:
1. Fején négy egyenkarú kereszttel ékes nyílt ezüst koronka.
2. Jobb keze mutatóujján aranygyűrű, melybe keleti granát van foglalva s ebbe arab írás vésve.
3. Nyakán ezüstlánc, melyről zománcos ezüst melldísz függött.
4. Jobb oldalán nyeles gömb fölött aranyozott sárgaréz feszület, melynek alkatrészei mutatják, hogy zarándok-pálca volt.
5. Bal oldalán kétélű ezüst kardikó
6. Jobbján ezüst karperec.
7. Baljában ezüst kormánypálca
8. Lábain ezüst hegyes sarkantyú.
Hogy itt erős férfi volt eltemetve, azt nem csak nagysága s ékszerei bizonyítják, hanem mutatja az is, hogy az enyészet e koporsónak sima márvány fenekére életnagyságú férfiút ábrázolt.
Dr. Érdy János: III. Béla király és nejének Székes-Fehérvárott talált síremlékei. (A beszámoló megjelent 1853-ban, a Magyarország és Erdély képekben című műben)

Ukrán befolyás alatt állhat a Tisza Párt − itt vannak a bizonyítékok