Negatív osztrák tapasztalatok

Tizennégy európai párt és mozgalom képviselője látta el kézjegyével a Nemzetközi alternatív EU-kritikus konferencia kiáltványát. Az EU-bővítés 2004: a gyarmatosítás tisztességtelen módszerei című budapesti találkozót záró kiadvány szerzői és támogatói sajtótájékoztatón ismertették álláspontjukat. Hazánkból a Magyar Földvédő Mozgalom, a Szabad Magyarországért Mozgalom és a Jobbik Magyarországért Mozgalom csatlakozott az uniót bíráló európai szervezetekhez.

Amióta az Európai Unió tagjai vagyunk, rendkívül rossz tapasztalatokat szereztünk – jelentette ki Inge Rauscher, az osztrák Heimat und Umwelt (Haza és Környezet) mozgalom képviselője. Ausztria nem sorakozik fel egységesen a közösségi gondolat mellé, ezt bizonyítja, hogy két évvel ezelőtt 200 ezren írták alá a kilépést szorgalmazó kezdeményezést. Rauscher asszony szerint az a legnagyobb baj az EU-val, hogy a nemzeti sajátosságokat korlátozza, szabad és független országok közössége helyett központosított szuperállam jött létre. A működésre vonatkozó jogszabályok nyolcvan százalékát Brüsszelben alkotják, nem beszélve az unió munkáját ellehetetlenítő hatalmas bürokráciáról. Az osztrák politikus szót ejtett arról is, hogy Ausztria 1995-ös csatlakozása óta a 200 ezer családi gazdaság harmada tönkrement, sokan másodlagos forrásokból élnek. A munkanélküliség az 1995-ös három százalékról nyolc százalékra szökött, a szociális háló szűkült, az euró bevezetésével általános drágulás kezdődött. Inge Rauscher úgy látja, hogy az uniós csatlakozást a nyugdíjasok, valamint a kis- és a középvállalkozók sínylették meg a leginkább. Végezetül felhívta a magyar választópolgárokat, hogy az április 12-i uniós népszavazáson utasítsák el a csatlakozást, és válasszák a szabad és önálló nemzetek együttműködését.
– Csatlakozásunk évében, 1972-ben fogalmunk sem volt arról, milyen szövetség tagjai leszünk – kezdte beszámolóját Jesper Morville, a dán Népmozgalom az EU Ellen képviseletében. Annak idején azt mondták a dánoknak, hogy a döntésnek semmilyen kockázata nincs, leginkább gazdasági ésszerűségből kell támogatniuk a közösséget. 1992-ben Dánia nemet mondott a maastrichti szerződésre, és kimaradt az euróövezetből. Jesper Morville elmondta, hogy az EU-val kapcsolatos népszavazások alkalmával a dán kormány mindkét felet, az igenlők és az elutasítók táborát is költségvetési forrásokból támogatja. Svédországban még látványosabban működik a demokrácia: a szeptemberi, a monetáris unióról esedékes népszavazás kampányára a „nem” hívei valamivel még több pénzre is számíthatnak, mint az „igenéi”.
Az Európai Unió hamis kártyákkal játszik – jelentette ki a sajtótájékoztatón Tadeusz Mazanek, az Önvédelem nevű lengyel parlamenti párt képviselője. A politikus szerint a lengyeleknek és a magyaroknak egyaránt küzdeniük kell a globalizáció ellen, hiszen csak önálló és szabad nemzetek építhetik fel a jövő Európáját. Az április 12-i magyarországi ügydöntő népszavazás eredménye azért fontos, mert ha a magyarok nemet mondanak az unióra, kontinensszerte megerősödhetnek a nemzeti szuverenitás hívei – tette hozzá a lengyel vendég.