Nógrádi Ádám a tegnapi tárgyaláson a kisebb súlyú bűncselekményekben – áramlopás, rongálás, fogolyszökés – elismerte, ám édesapja megölésében, lőfegyverrel visszaélésben, motor- és kerékpárlopásban, sikkasztásban tagadta felelősségét. Vallomást nem tett és a bíróság kérdéseire sem volt hajlandó válaszolni.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség vádirata szerint Nógrádi Ádám 1998. október 25-én előre kitervelt módon tarkón lőtte édesapját, Nógrádi Józsefet, majd a nejlonba csavart holttestet egy kútba dobta és törmeléket szórt rá. A rendőrség három évvel később egy névtelen levél alapján talált rá Nógrádi József holttestére.
A tegnapi tárgyaláson a vádlott huszonhárom nyomozati vallomását ismertette a bíróság. Ezek szerint Nógrádi Ádám az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságán a „döglött ügyek” osztályát vezető rendőrezredesének mondta el, hogy megölte édesapját, mert durva volt vele, töbször megverte. A beszélgetésről mindössze az ezredes jelentése számol be, jegyzőkönyv nem. Szemtanú nincs, és az elkövetés eszköze sem került elő. Terhelő adatként mindössze az a névtelen levél van, amelyről Nógrádi Ádám egyes nyilatkozataiban azt vallotta, hogy ő maga írta. Egyes tanúvallomások szerint Nógrádi beszélt környezetének apja tervezett megöléséről. Bizonyítéknak tekinthető Nógrádi Ádám poligráfos hazugságvizsgálata is, amely szerint a fejbelövéses gyilkosságra reagált a legintenzívebben. A vádlott nyomozati vallomásában hol apja ismerőseit vádolta a gyilkossággal, hol még mint élő személyről beszélt apjáról, saját magáról viszont úgy, mintha halott lenne. A büntetőper holnap folytatódik.
Itt van az "agyhalottnak" nevezett EP-képviselő válasza Magyar Péternek