A gávavencsellői Dezső család március másodikán nászútra indult Eliatba. A személyenként százötvenezer forintba kerülő utat egy utazási ügynökség szervezte; az árban benne volt a szálloda is. A házaspár a Malév helyett az izraeli légitársaságot választotta, hogy „ne legyen baj” az érkezésnél, ám a stratégia már Ferihegyen megbukott. A külföldi légitársaság saját biztonsági szolgálata már Budapesten félreállította őket, majd fél óra várakozás után tüzetes vizsgálatot kezdeményeztek egy külön helyiségben. Csomagjaikat, felsőruházatukat és cipőjüket elvitték, majd összegyűrve visszadobálták az előttük levő asztalra. A gépnek már el kellett volna indulnia, amikor visszakapták a telefont és a fényképezőgépet, de a feleség vérnyomásmérő készülékét, az elektromos fogkeféket és a hajszárítót nem adták vissza. Tiltakozásukra (a vérnyomásmérő készülékre a feleség betegsége miatt szükség van) megígérték, hogy a következő géppel utánuk küldik azt.
A hosszú vizsgálat alatt kiderült, hogy három másik magyar turistát is hasonló eljárás alá vontak. Ők is utazási iroda szervezésében utaztak volna. A fiatalok közül kettőt homoszexuális párnak gondoltak az őrök, irataikat és bankkártyájukat megkérdezésük nélkül lefénymásolták, őket pedig alsóneműre vetkőztették. Állításaik szerint az ellenőrzés közben használhatatlanná tették a fényképezőgépet és a filmeket is. A Tel Aviv-i reptér tranzitvárójában az egész procedúra kezdődött elölről, az öt magyarnak immár a gép közönsége előtt kellett vetkőznie. A hatóságnak gyanús volt, hogy két magyart is Zoltánnak hívnak, ezért őket külön vizsgálták ki órákon át. Az izraeli fővárosból húsz óra várakozás után indulhattak tovább. Eliatban immár harmadszor kezdődött a hosszú vizsgálat, majd közölték velük, hogy örökre kiutasítják őket Izraelből. Elvették pénzüket, irataikat és telefonjaikat, majd rendőrségi kisbuszba tuszkolták őket. Két magyarnak már nem jutott ülés, ezért őket a csomagtartóban szállították. Amikor ezt sérelmezték, a panaszt tevőket megbilincselték. Később kiderült, hogy az eliati bíróság föld alatti börtönébe vitték őket, a férjet szétválasztva a feleségétől. Elvették az értéktárgyaikat és az egyik asztmás fiatalember gyógyszereit. A borzalmas állapotban levő, bútorozatlan cellát velük takaríttatták ki, s panaszaikra válaszul azzal fenyegetőztek, hogy ha nem hallgatnak, harminc napig tartják benn őket. Ekkor már két napja nem ettek, nem ittak, ám kérésükre vizet nem, csak a cella takarítása során a szemétből előkerült régi élemet adták vissza az őrök azzal, hogy az még ehető! Az egyik fiatalember állítása szerint az őrök a kezén lévő két arany karkötőért cserébe felajánlották, hogy szabadon engedik.
A férjet nem tájékoztatták arról, hol van a felesége. Időközben sikerült értesíteni az otthoniakat az esetről, akik felhívták az eliati magyar konzulátust. A hivatal megkereste őket, de az őrök nem engedték a kommunikációt sem. A nap folyamán köztörvényes rabokat is melléjük zártak a cellába. Másnap a férfiakat kettesével összebilincselve ismeretlen városba szállították. A négyórás út során az egyik fiatal rosszul lett és hányt, ám ügyet sem vetettek rá. A táborba érkezés után (már négy napja nem ettek!), a magyar konzul saját költségén ásványvizet próbált bejuttatni nekik, de azt sem engedélyezték. Újra elválasztották a családot, majd egy izraeli bírónő hallgatta ki őket, ám nem biztosítottak hivatali tolmácsot. Csak arra voltak kíváncsiak, mióta dolgoznak Izraelben. Ekkor a bírónő kiabálni kezdett a börtön személyzetével, azt állítva, hogy nem ezt a társaságot kellett volna letartóztatni, ám az őrök szerint az utaslistán ők voltak megjelölve. A kihallgatás után másfél órával újra teherautóra rakták őket, és irány a Tel Aviv-i reptér. Itt órákig nem engedték őket vécére, és nem adtak enni-inni. Miután az egyik fiatal megpróbált kiszállni, az őr megfenyegette: ha nem ül nyugton, átviszik palesztin területre, ahol már engedélyezett a fegyverhasználat. A reptéren újra, tüzetesen átvizsgálták őket, mintát vettek a tisztálkodószereikből, majd több mint egy nap után felrakták őket egy Budapestre induló gépre. A férj csak az indulás előtti percekben találkozhatott újra a feleségével. Az indulást követő negyedik napon érkeztek haza, miközben a hozzátartozók közel húsz órát vártak rájuk a reptéren. Ferihegyen megrongálva kapták vissza az elektromos készülékeiket.
Az öt magyar levélben tett panaszt az izraeli nagykövetségen, vádolva az országot az emberi jogaik megsértésével. Úgy gondolják, a napfényes nyaralás helyetti megaláztatásokért és raboskodásért bocsánatkérés és költségeik, valamint az okozott kár megtérítése járna. Az izraeli nagykövetség sajtóosztályán tudtak a magyarok panaszáról, de érdeklődésünkre inkább ők tettek fel nekünk kérdéseket arról, hogy miként került lapunk birtokába a követségnek is elküldött panaszlevél. A követség szerint, aki ilyenkor megy búvárkodni Izraelbe, az számíthat a szigorú ellenőrzésre, és különben is a magyar külügy nem javasolja a magyar állampolgárok odautazását A követségen megjegyezték, bármely ország indoklás nélkül kiutasíthatja a gyanús személyeket, illetve megtagadhatja a belépésüket, s ilyenkor nem jár kártérítés. A konkrét ügyről csak annyit mondtak, hogy kivizsgálás kezdődött, amelynek eredményéről az érintetteket tájékoztatják, és lapunk is minden bizonnyal megkapja (az érintettektől) ezt a levelet is.
Amikor arra próbáltunk választ keresni, hogy milyen nemzetközi szerződések eredményeként működhet hazánk területén egy másik ország biztonsági szolgálata, falakba ütköztünk. Az El Al budapesti irodájában nem kívántak nyilatkozni, szerintük érdeklődjünk a Külügyminisztériumban. A külügy a reptér biztonsági osztályához és a reptéri rendőrséghez irányított.
Utóbbiak kompetenciáját meghaladta a kérdés, előbbiek vezetőjét többszöri próbálkozás után sem sikerült elérni. Így azt sem tudjuk, hogy az El Al mellett más légitársaság végez-e hasonló tevékenységet Budapesten. Nemrég ugyanis nagy nemzetközi visszhangot váltott ki az angol hatóságok azon kezdeményezése, hogy a Prágából és Budapestről Londonba induló gépek utasait már az indulás helyszínén megszűrhessék, megelőzendő a romák tömeges bevándorlását. A sajtóban megjelent cikkek hatására az angolok elálltak az elképzeléstől.
origo.hu
Késes támadás Budapesten – a Batthyány téren támadt a párra, itt a videó
