Schröder kezet nyújt

Berlin fokozott intenzitással igyekszik egyensúlyt teremteni az Irak elleni háborút mereven elutasító magatartás és a szövetségesekkel szemben vállalt alapvető kötelességek között. E feladattal szorosan összefügg a fagypontra süllyedt Washington–Berlin viszonyból fakadó károk keretek közé szorítása. Ilyen értelemben nyilatkozott Gerhard Schröder abban a jelenlegi politikai helyzetet taglaló nyilatkozatban, amelyet a közszolgálati ZDF televíziós állomásnak adott. A kancellár azon meggyőződésének adott hangot, hogy az amerikai–brit erők győztesen kerülnek ki a konfliktusból, és ezzel rendszerváltásra kerül sor Irakban.

A háborút követő rendszer kiépítését és az ország újjáépítését az ENSZ irányítása alatt kell elvégezni, a világszervezet erre a feladatra máris megfelelő legitimációval rendelkezik – hangoztatta a német kormányfő, aki egyben szorgalmazta Európa emancipációjának kifejlesztését, mert – véleménye szerint – az EU csak így tud megfelelő partnere lenni az Egyesült Államoknak, mind a NATO-n, mind az ENSZ-en belül.
Kerstin Müller, a koalíciós partner Zöldek államminisztere ismételten alátámasztotta: egyetért pártja álláspontjával, mely szerint helytelen döntés volt az Irak elleni háború. Ugyanakkor hozzátette: „Számunkra is világos, hogy a transzatlanti kapcsolat a német külpolitika legjelentősebb pillérét alkotja.” Meglátása szerint a Washingtonból érkező hírek máris jelzik, Washington keresi az együttműködést Berlinnel, mert rádöbbent, hogy a háborút követő feladatok egyoldalú módon megoldhatatlanok, nemzetközi összefogásra lesz szükség. Ismét szóhoz jut a diplomácia – mondotta Kerstin Müller.
A koalíciós pártok egybehangzóan hangsúlyozzák, hogy Németország hajlandó lesz kivenni a részét az Iraknak nyújtandó támogatásból. A Bundeswehr egységeinek bevetéséről a béke biztosításának szolgálatában azonban Schröder nem volt hajlandó határozott választ adni. Sajtóértesülések ugyanakkor hírt adnak a védelmi minisztériumban máris megkezdődött előkészületekről. Az ENSZ kéksisakos küldetéséből Berlin ezerötszáz katonával venné ki a részét, de ezt a kontingenst ki kellene vonnia Boszniából. A NATO júniusban dönt majd a balkáni SFOR-megbízatás további jövőjéről. A Schröder-kabinet békéltető hangvétele mögött az a meggyőződés húzódik meg, hogy az ENSZ égisze alatt vállalt elkötelezettség nélkül a német ipar nem kap lehetőséget arra, hogy szerepet vállaljon Irak újjáépítésében.
Amíg a kormány részéről félreismerhetetlenek a visszafogottabb hangok, addig az ellenzéki kereszténydemokraták két veteránja továbbra is keményen támadta az SPD/Zöldek koalíciót. „Minden olyan politikus felelős a háború kirobbanásáért, aki nem értette meg a Szaddám Huszeinre gyakorolt nyomás közös kialakításának szükségességét. Így Schröder sem vonhatja ki magát a felelősség alól” – hangoztatta Bernhard Vogel, Thüringia tartományi miniszterelnöke.