Színfalak mögötti harc

Politikai és gazdasági megfontolásokból Oroszország nem érdekelt az Egyesült Államok iraki hadjáratának kudarcában – jelentette ki a minap Vlagyimir Putyin, leszerelve az országában erősödő Amerika-ellenes hangokat. Az orosz elnök azonban azt is többször nyilvánvalóvá tette, hogy Moszkva minden módon igyekszik megvédeni közép-keleti érdekeit. Ennek egyik eszköze, hogy az orosz titkosszolgálatok az amerikaiakkal versenyt futva próbálják megszerezni Szaddám Huszein titkos archívumait.
Moszkva hagyományosan jó kapcsolatokat ápolt az elmúlt évtizedekben Szaddám Huszein rendszerével. E jó viszony nem szakadt meg a szankciók bevezetésével sem. Oroszország volt a legnagyobb kedvezményezettje az ENSZ Élelmiszert olajért programjának, és az embargó ellenére továbbra is százmilliókért adott el haditechnikát Bagdadnak. Ezeket az ügyleteket azonban nem az állam, hanem sokszor harmadik ország közvetítésével egyes magáncégek bonyolították. Ilyen volt például az elmúlt napokban kirobbant fegyverszállítási botrány főszereplője, az Aviakonverszija. A szovjet hadsereg egykori magas rangú tábornokai magánemberként vettek részt – egészen a háború kirobbanása előtti utolsó pillanatokig – az iraki haderő felkészítésében.
Moszkva jólértesültségének közvetett, ám nyilvánvaló bizonyítékai a www.iraqwar.ru című honlapon az elmúlt napokban Ramzaj aláírással felbukkant egyes hírek is. Szintén a Gazeta.ru szerkesztőinek tűnt fel, hogy Ramzaj a hírügynökségek vagy a Pentagon közleményei előtt órákkal közölt – mint utólag mindig kiderült – hiteles operatív információkat. Pontosan leírja a szövetséges erők helyzetét, megjósolta a Bászra elleni támadás elterelő jellegét, mindenki előtt órákkal közölte az első amerikai helikopter lezuhanását. Elemzők szerint Ramzaj nem más, mint az orosz katonai hírszerzés, amely a világháló információs háborújában igyekszik befolyásolni az események menetét.
A Nyezaviszimaja Gazeta szerint a titkosszolgálat a helyszínen is ott van. Az oroszok az amerikaiakkal és a britekkel futnak versenyt Szaddám Huszein titkos archívumainak megszerzéséért. Valószínűsítik, hogy háború kirobbanása előtt Bagdadba látogató Jevgenyij Primakov szintén az Oroszországot érintő iratok átadását akarta elérni az iraki diktátornál. Az orosz vezetésnek nem volna jó, ha az amerikaiak kezébe kerülnének a Moszkva fegyverszállításait és egyéb ténykedéseit bizonyító iratok. Az archívum birtoklója kezében tarthatja Szaddám szétszéledő titkosszolgálatát, és komoly adokat szerezhet az olajért folyó versenyben is. A Kremlnek ráadásul az is jól jönne, ha a választások előtt tudná, hogy mely orosz politikai erők kaptak támogatást Bagdadtól. A mostani titkosszolgálati aktivitás egyébként már csak azért is természetes, mert minden fél reális képet próbál nyerni a háború eseményeinek alakulásáról, de Moszkva számára az is fontos, hogy az amerikai csapatok milyen új fegyvereket próbálnak ki a háborúban.