Több jogot kapna az Ab

Az Igazságügyi Minisztérium növelné az Alkotmánybíróság hatáskörét – derül ki a tárca tervezetéből. Az elképzelések annak ellenére feszültséget okoznak az Alkotmánybíróság (Ab) és a Legfelsőbb Bíróság (LB) viszonyában, hogy az LB-t leginkább érzékenyen érintő módosítás kikerült a kormány elé kerülő javaslatból.

Politikai konszenzus hiánya, illetve a bíróságok tiltakozása miatt kikerült az a szakasz az Igazságügyi Minisztérium (IM) tervezetéből, amely lehetővé tette volna az Ab számára a Legfelsőbb Bíróság jogegységi döntéseinek felülvizsgálatát – tudtuk meg. A javaslatban szereplő elképzelések ennek ellenére tovább növelnék az Ab hatáskörét.
A bíróságok és az Alkotmánybíróság között eddig is óriási volt a szakadék, amelyet a tervezett módosítások tovább növelnének. Az elmérgesedett viszony oka, hogy amíg a múlt évben az LB gyakorlatilag pénzügyi csődbe jutott, addig az Ab – amelyet semmilyen szerv nem felügyel – a legjobb pénzügyi feltételek mellett dolgozik. Minden alkotmánybíró hivatali gépkocsival, sofőrrel rendelkezik, a testület tagjai miniszteri rangban vannak, főtitkára államtitkári pozícióval rendelkezik, míg az Ab mindenkori elnökét miniszterelnöki rang illeti meg.
Az IM tervezete szerint egyébként a jövőben az alkotmánybíróknak lenne joguk feloszlatni a helyi önkormányzati képviselő-testületeket, s ők állapítanák meg azt is, hogy a megbízatásával összeférhetetlen tevékenységet folytatott-e a köztársasági elnök. A testület tagjai felhatalmazást kapnának arra, hogy az alaptörvénybe ütközni látszó jogszabályok alkalmazását kilencven napra felfüggesszék. A tárca eltörölné azt a szabályt, hogy az államfő indítványára az Ab soron kívül köteles megvizsgálni a még ki nem hirdetett törvények alkotmányosságát. A bírók által kezdeményezett ügyekben viszont az Ab soron kívül járna el a jövőben.
*
A parlamenti frakciók hétfőn nevezik meg delegáltjaikat az alkotmánybírák jelölésére felállítandó parlamenti bizottságba – hangzott el a Házbizottság tegnapi ülésén.