Mintegy ezerfős, speciális egység foglalta el a repülőteret; a reguláris csapatok érkezése később várható – nyilatkozta lapunknak Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő. Feladatuk már csak azért is különleges, mert egy titkos alagútrendszert kellett feltérképezniük, amely állítólag a repülőteret köti össze Bagdad kormányzati negyedével. Könnyen meglehet, hogy a főváros elsötétítésére is azért volt szükség, hogy az egység minél gyorsabban teljesíthesse a feladatot. A szakértő úgy véli, az ezerfős alakulat továbbnyomulása nem valószínűsíthető, hiszen jóval nagyobb létszámú iraki erők állnak velük szemben. Az a tény, hogy az amerikai Delta Force és a brit SAS-kommandók is bevetésben vettek részt, elárul bizonyos részleteket a jelenleg is folyó hadműveletekről. A Delta Force egyik meghatározó tevékenysége a túszok kiszabadítása; az elmúlt negyvennyolc órában valószínűleg hadifoglyok, pilóták kimentésén fáradoztak. A SAS a „search and destroy” (kutasd fel és semmisítsd meg) jelmondatnak megfelelően bizonyos célszemélyek, objektumok, kommunikációs centrumok, radar- és antennarendszerek felderítésén és megsemmisítésén munkálkodik. Georg Spöttle rámutatott, további harcok várhatók Bagdad birtoklásáért, ugyanakkor nem valószínű, hogy Szaddám Huszein és a hozzá hű erők kitörnének, hiszen az ostromgyűrű hamarosan bezárul a város körül.
Bagdad ostroma még csak ezután kezdődik, egyelőre annyi történt, hogy az amerikai–brit erők elérték a várost övező első védőkört – nyilatkozta Tálas Péter biztonságpolitikai szakember. Egyúttal rámutatott arra, hogy megbízható információ híján nehéz biztosat állítani. Az ellentmondásos helyzetet jól példázza, hogy a repülőtér elfoglalását már háromszor is hírül adták. A fővárossal kapcsolatban két forgatókönyv lehetséges. Meglehet, hogy Bagdadot hermetikusan elzárják Irak többi részétől, és egészen addig blokád alatt tartják, amíg Szaddám Huszein ellenállása okafogyottá válik. A város elszigetelése azonban hosszú ideig, hetekig, hónapokig is elhúzódhat, a támadók időt vesztenek, s ez – elsősorban politikai okok miatt – kényes helyzetet eredményezhet. Ha az amerikai–brit erők a blokád mellett döntenek, vélhetően valamifajta kapcsolatot keresnek majd az iraki hadvezetéssel, hogy azok – a nagyobb véráldozat elkerülése végett – különösebb ellenállás nélkül adják fel a fővárost.
Tálas Péter szerint a másik lehetőség a támadás, de ehhez egyelőre nem áll rendelkezésre megfelelő számú katona, az utánpótlás még nem érkezett meg, ráadásul az északi front felől is harapófogóba kellene zárni Bagdadot. Támadás esetén a szövetségeseknek utcai harcokba kell bocsátkozniuk, márpedig akkor nem érvényesül hatalmas technikai fölényük. Az elhúzódó bagdadi hadművelettel sérülne a támadók „felszabadítási teóriája” is, amely szerint a katonai beavatkozás valójában az iraki nép érdekében történik. Figyelembe kell venni azt is, hogy a háború utáni politikai rendezést megnehezítheti a sok civil áldozat, nem beszélve arról, hogy az utóvédharcok, a helyi ellenállás, a merényletek állandósulhatnak.
A szakértő rámutatott, hogy az amerikaiaknak nem elegendő pusztán megnyerniük a háborút, valamiképpen a béke érdekében kellene kivívniuk a győzelmet. Úgy tűnik, a lehetséges forgatókönyvek közül egyelőre még nem választott az amerikai vezetés. A hadműveletek jelenlegi szakaszában nem állíthatjuk, hogy megkezdődött Bagdad ostroma, mindössze egy stratégiai fontosságú repülőtér elfoglalásáról van szó. Egészen biztos, hogy ezután az amerikai–brit erőknek várakozniuk kell, amíg utcai harcokra kerül sor – tette hozzá Tálas Péter.
origo.hu
Ukrán befolyás alatt állhat a Tisza Párt − itt vannak a bizonyítékok
