Felvidéki nem a benesi dekrétumokra

Szlovákiában e hét pénteken és szombaton tartják a népszavazást az uniós csatlakozásról. A múlt hét végén sok száz településen tartottak lakossági fórumokat, amelyeken a parlamenti pártok képviselői elsősorban az EU-tagság előnyeiről tájékoztatták az érdeklődőket, mindenkit arra kérve, hogy vegyen részt a referendumon.

Szlovákiában különösen fontos a szavazói részvétel, mivel a szlovákiai népszavazás csak akkor lesz érvényes, ha a jogosult polgároknak 50 százaléka plusz egy fő az urnákhoz járul. A Szlovák Rádió magyar adása ugyancsak vasárnap sugározta egyórás népszavazási kampányműsorát – ennyit engedélyezett a szerkesztőségnek a kampányt szabályozó törvény –, amelyet a szerkesztőség a kisebbségi kérdésnek szentelt. A parlamenti pártok képviselői általában egyetértettek abban, hogy a készülő európai alkotmányban mindenképpen pontosítani kellene azokat a jogokat – normákat –, amelyeket minden államnak biztosítania kellene saját kisebbségei számára. A műsorban a Magyar Koalíció Pártját A. Nagy László képviselte, aki rámutatott arra, hogy Szlovákiában több esetben nem a törvényekkel van baj, hanem a jog hozzáférhetőségével, azaz nincsenek kialakítva a gyakorlati feltételek ahhoz, hogy a kisebbséghez tartozó polgárok élni tudjanak törvény adta lehetőségeikkel.
Révkomáromban a tavaly alakult Magyar Föderalista Párt (MFP) tartotta első nyilvános nagygyűlését, s az uniós csatlakozás kapcsán a benesi dekrétumok, illetve azok máig tartó hatásainak a megszüntetését követelte. Az MFP 12 pontban foglalta össze „a szlovákiai magyarság jogos követelményeit”, amelyek között az is szerepel, hogy a magyar nyelv a második hivatalos nyelv legyen Szlovákiában. A dokumentum szerzői az ország államformáját szövetségre javasolják átalakítani oly módon, hogy a szlovákok és a magyarok lennének a közös állam két egyenrangú államalkotó nemzete.