Ismét vérontás Csecsenföldön

Feltételezések szerint szakadár harcosok követtek el merényletet tegnap a csecsenföldi Znamenszkoje településen hatósági épületek ellen. A támadásban a hivatalos adatok szerint negyvenegyen vesztették életüket, százkilencvenheten megsebesültek.

Az áldozatok számát nehéz megbecsülni, mert sokan a romok alatt rekedtek. A hírek ellentmondásosak, de a csecsenföldi polgári védelem is legalább negyven halottról tud. A reggeli órákban egy robbanószerrel megrakott KAMAZ teherautó repítette levegőbe azt az épületegyüttest, amelyben Nadtyerecsnij körzet adminisztrációja, illetve a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és a rendőrség helyi parancsnoksága székelt. Az egy tonna TNT erejének megfelelő detonáció akkor következett be, amikor a jármű nekihajtott az objektum sorompójának. A szakadárok hasonló módszerrel robbantották fel tavaly december 27-én a csecsenföldi kormány grozniji épületkomplexumát, ami 70 halálos áldozatot követelt.
*
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint azok állnak a mostani merénylet mögött, akik fékezni akarják az új alkotmányról márciusban megtartott népszavazással megindult csecsenföldi békefolyamatot. Szalambek Maigov, Aszlan Maszhadov félhivatalos oroszországi megbízottja közölte egy orosz rádióval, hogy a szakadár vezetőnek nincs köze a terrorcselekményhez.
Putyin utasítására Viktor Kazancev, az orosz elnök észak-kaukázusi teljhatalmú megbízottja személyesen irányítja a nyomozást. Rudnyik Dudajev, a csecsenföldi nemzetbiztonsági tanács vezetője a köztársaság kormányzati épületei őrzésének szigorítását ígérte a merénylet után. Szavai szerint egyelőre nem tudni, hogy a szakadárok melyik csoportja követte el a merényletet. Ilja Sabalkin ezredes, az észak-kaukázusi műveleteket irányító törzs szóvivője úgy vélte, hogy egyértelműen a szakadárok soraiban lévő arabok állnak az akció mögött, akik a Kaukázusban is egyre többször használják az Izraelben alkalmazott öngyilkos merénylet módszerét. A történtek miatt nem növelik az orosz haderő létszámát Csecsenföldön, és nem állítanak fel több ellenőrzési pontot a köztársaság területén.
Putyin ugyancsak tegnap utasítást adott a Csecsenföld és a szövetségi központ hatalommegosztását kidolgozó munkacsoport felállítására. A köztársaságban az új alkotmány elfogadása után feltehetőleg decemberben kerül sor elnökválasztásra, majd a jövő év elején a törvényhozásra voksolnak a választók. Az ugyancsak referendummal megerősített választási törvények értelmében a fegyveres szakadárok képviselői nem indulhatnak a megmérettetéseken.
Aszlambek Aszlahanov, az állami duma csecsen képviselője úgy vélte, hogy a biztonsági szervek jelenlegi gyakorlata alapján az ilyen merényleteket nem jól szervezett akciók és nyomozómunka követi, hanem „közvetett gyanú alapján beismerő vallomást próbálnak kiverni az első jöttmentből”. Aszlahanov a hasonló akciók megelőzéséért felelős, anyagi és személyzeti szempontból is jól ellátott különleges egység felállítását szorgalmazta, amely nem Moszkvában, hanem a helyszínen, a Kaukázusban tevékenykedne.
***
A szakadárok már figyelmeztettek.
A május 9-i győzelem napjával összefüggésben a hét végén kiemelt rendőri és katonai erőket vezényeltek ki a csecsenföldi településekre. Ennek ellenére Groznijban el kellett halasztani az ünnepi parádét, mert pokolgép ölt meg egy belügyi katonát, kettőt pedig megsebesített az ünnepség tervezett helyszíne, a Dinamo-stadion mellett. (MTI)