Még kevesen érik el a világhálót

Hazánkban a háztartások 17 százaléka rendelkezik saját számítógéppel, ami messze elmarad a nyugat-európai átlagos 56 százalékos szinttől. Többnyire ez az oka annak, hogy a lakosságnak mindössze csak tizenöt százaléka használja rendszeresen az internetet, ami európai viszonylatban egyáltalán nem mondható magasnak. A gyenge számítógép-ellátottság miatt hiába csökkennek az internet-elérés költségei, a lakosság nagy része képtelen hozzáférni a világhálóhoz. A jelenlegi helyzetben a különböző támogatási rendszerek igénybevételével fejleszthető ez a piac.
A legutóbbi felmérések szerint hazánkban az egyetemet végzettek 49, a főiskolai diplomával rendelkezők 40, az érettségizettek 19, a szakmunkások 5, míg a nyolc általánost végzettek 0,8 százaléka használja az internetet. Svédországban – ami távközlés szempontjából az egyik legfejlettebb államnak számít Európában – az átlagos internetpenetráció 67 százalékos. A skandináv országban a fizikai munkások 69, az alacsony fizetésű alkalmazottak 83, a magas fizetésű alkalmazottak 91, míg a vállalkozók 78 százaléka rendelkezik otthoni számítógéppel. Ennek megfelelően a fizikai dolgozók 56 százaléka használja rendszeresen otthonában az internetet. Ugyanígy az alacsony jövedelműek 74, a magas fizetésűek 81, míg a vállalkozók 67 százaléka érheti el rendszeresen a világhálót.
Közép- és Kelet-Európában, Szlovéniában több mint kétszer annyian interneteznek, mint Magyarországon. A GfK Piackutató Intézet adatai szerint délnyugati szomszédunknál a lakosság 40 százaléka internetezik. A térségben hazánkat megelőzi Szlovákia 22, Csehország 31, valamint Horvátország 16 százalékkal. Romániában a 15 év feletti lakosság 14, Szerbia és Montenegróban 13, Bulgáriában 12, míg Oroszországban 9 százaléka internetezik rendszeresen.