Kevésbé örülhettek viszont az árfolyamok mozgásának az európai parketteken kereskedők, a DAX és az FTSE késő délután minimális mínuszban állt, de napközben komolyabb gyengülést jeleztek.
Miután kiderült, hogy a nemzetközi piacokon megállt a határozott növekedési trend, Budapesten a befektetők gyors ütemű eladásokba kezdtek. A BUX 8014 pontos nyitó- szintjéről csorgott vissza. A kereskedés első órájában a hazai árfolyammutató átesett a 8000 pontos határon, és kora délután a 7800 pontos szintet is alulról vizsgálta. A zárás pillanatában az index 7833,97 ponton állt, ami 186,95 pontos gyengülésnek felelt meg. A forgalom 15,5 milliárd forintra ugrott, ez is jelezte azt az eladói nyomást, ami a parketten uralkodott.
A forint egyes – vélhetően külföldi spekulációk – révén tovább gyengült, záráskor 267,94 forint/ euró szinten állt. Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a forint jelenlegi árfolyama túl gyenge az idei és a jövő év végi inflációs cél eléréséhez. „Amennyiben hosszú távon is megmarad ez az árfolyam, az veszélyezteti az inflációs célokat” – nyilatkozta az elnök az MTI–Eco-nak.
Nem áll, hogy a gyengébb árfolyam automatikusan megakasztja a dezinflációt – hangsúlyozta több ország, köztük Lengyelország közelmúltbeli tapaszatalataira hivatkozva Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára egy az ICEG Európai Központ és a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett szerdai budapesti konferencián. Kovács Álmos Hamecz Istvánnak, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatójának ugyanezen a konferencián elhangzott kijelentésére reagált, aki szerint veszélyezteti az inflációs célokat, ha tartósan fennmarad a 260 forintnál gyengébb euróárfolyam.
Szijjártó Péter: Sikerült elnököt választani Libanonban