Buszforgalom nélküli falvak

Az ország számos kistelepülésén csökkentik a járatok számát az autóbusz-társaságok a nehéz gazdasági helyzetre hivatkozva. A postabezárásokkal, a vasúti mellékvonalak tervezett leépítésével és az autóbuszjáratok csökkenésével folyamatosan épül le a kistelepülések infrastrukturális hálózata.

Az ország több kistelepülésén hétvégenként hiába mennek ki a helyi lakosok az autóbusz-állomásra, az addig menetrend szerinti járatok közül több nem közlekedik. A Baranya megyei, néhány száz fős lélekszámú zsáktelepülés, Kisbudmér polgármestere szerint a hatvanas évek óta nem volt arra példa, hogy autóbusz nélkül maradjanak a lakosok, akiknek többsége nem rendelkezik személygépkocsival. A település azért sincs könnyű helyzetben, mert a szomszéd faluban ugyanez a helyzet, sőt, néhány hétköznapi járatot is kivettek a menetrendből. Autóbuszhoz abban az esetben jutnának, ha külön fizetnének a Volán-társaságnak, vagy egy magánvállalkozó céget kérnének fel erre a feladatra. Ismerve azonban az elmaradt térségek önkormányzatainak pénzügyi helyzetét, erre nincs lehetőség. A Pannon Volán Rt. illetékese kérdésünkre válaszolva elmondta: azokon az útvonalakon, ahol a járatok számának csökkentéséről dönt a társaság, az adott időszakban kihasználatlanul közlekednek az autóbuszok. Az üzleti tervben pedig minimalizálni kell a veszteségeket. Mint megtudtuk, nemcsak a megszüntetésről, hanem új járatok üzembe helyezéséről is döntéseket hoznak.
Információink szerint a baranyai példa nem az egyetlen eset az országban, hiszen az egyre nehezebb gazdasági helyzetben levő Volán-társaságok forgalmi adatokra hivatkozva számos kistelepülésen csökkentik az autóbuszok számát. Ennek pedig leginkább az az oka, hogy önerőből nem tudják finanszírozni a járműpark felújítását, illetve cseréjét. Egy-egy új autóbusz negyvenmillió forintba kerül; tavaly az állami tulajdonban levő Volán-társaságok hárommilliárd forintot kaptak, idén pedig mindöszsze ötszázmillió forint központi forrást vehetnek igénybe a járműrekonstrukcióhoz. A társaságoknál hatezer autóbusz közlekedik, van köztük olyan, ami huszonegy éves. Mivel a cégek egyre kevesebb állami forráshoz jutnak, gazdasági szinten csökkenteni próbálják költségeiket. Ez pedig a hátrányos helyzetben levő települések kárára válik. Ismert: a Magyar Posta Rt. a közelmúltban döntött egyes postafiókok bezárásáról, a MÁV Rt. is napirendre tűzte a hálózat „racionalizálását”. Azok a falvak, amelyek az elkövetkező években vasút, postafiók, bizonyos időszakokban pedig autóbusz nélkül maradnak, végképp lemaradnak a fejlődésben.