Etnikai ügyek nemzetközi bírósága?

Az etnikai kisebbségek problémáinak rendezésére nemzetközi bíróság létrehozását javasolta Antja Vollmer, a német Bundestag helyettes elnöke a Neue Zürcher Zeitungnak írt cikkében. A politikus rámutat: a hidegháború vége óta a világ célja az erőszak visszaszorítása, az etnikai kisebbségek problémái ugyanakkor főszerepet játszanak napjaink háborús történéseiben, s mindeddig teljességgel nélkülözik a jogi szabályozást. Az etnikai és vallási kisebbségek nap mint nap küzdenek jogaikért, és előbb-utóbb szinte elkerülhetetlenül erőszakhoz nyúlnak, mert elnyomják, elűzik, megsemmisítik őket, így háborúk valós okául és néha ürügyéül szolgálnak. A kisebbségek problémáira a nemzetközi közösség eddig egyetlen orvosságként az államok megosztását kínálta, de erre többnyire csak polgárháborúk és egész térségek széthullása nyomán került sor, a határok megvonása pedig gyakran újabb konfliktusokat von maga után, s így a megosztás az esetek jelentős részében nem hoz tartós megoldást – írja cikkében Antja Vollmer. Mivel a nemzetközi jog a kisebbségi problémákat mostohán kezeli, ezért a német politikus szerint korszerű megoldási lehetőséget kell találni a sok kisebbségi konfliktusra, és az egyik ilyen lehetőség egy nemzetközi bíróság felállítása lenne.
*
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség választmánya nem tartja elfogadhatónak a státustörvény módosított változatát, s arra kéri a magyar kormányszerveket, tegyenek meg mindent azért, hogy az Ukrajnával szembeni vízumkényszer bevezetése ne akadályozza a kárpátaljai magyarság kapcsolattartását az anyaországgal. Leszögezik: „A kormányzat által beterjesztett módosító indítvány a törvényt kedvezménytörvénnyé kívánja leszűkíteni. A javaslat nem tartalmazza az egységes magyar nemzet fogalmát, illetve a legkedvezőbb elbánás elvét a határon túli magyarok határátlépését illetően.”