Kaderják Péter nem pályázik

Kaderják Péter, a Magyar Energia Hivatal elnöke nem pályázik újból arra a posztra, amelyet jelenleg elfoglal. A pályázat benyújtására a parlament által hétfőn elfogadott, úgynevezett gáztörvény kötelezné. A hivatal elnöke szerint ez az eljárás súlyosan sérti az alkotmányosság elvét, gyengíti az energiahivatal pozícióit, csorbítja függetlenségét. Kaderják ma dönt arról, hogy levelet küld-e a köztársasági elnöknek, valamint az Alkotmánybíróságnak.

Felkérte már önt személyesen Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter, hogy pályázza meg az elnöki posztot?

– Nem, eddig még nem keresett meg a miniszter úr.

– A gázellátásról szóló törvény augusztus 1-jén lép hatályba, ettől számítva tizenöt napon belül kiírják a pályázatot az ön által jelenleg betöltött posztra, mivel a törvény erejénél fogva megszűnik az elnök megbízatása. Pályázik a saját helyére?

– Személy szerint nagy megtiszteltetés érne, ha a Magyar Köztársaság gazdasági és közlekedési minisztere kérne fel erre, mint ahogy ígérte, de ez nem személyes ügy. Tegyük fel, hogy elfogadom, és megnyerem a pályázatot, akkor kapok egy okmányt, hogy hat évig én leszek a Magyar Energia Hivatal elnöke. Egy ilyen okmány már a birtokomban van, ami feljogosít arra, hogy 2002 és 2008 között ellássam az elnöki teendőket. Ez rendkívül abszurd helyzet, az eljárás súlyosan sérti az alkotmányosság elvét, gyengíti az energiahivatal pozícióit és csorbítja függetlenségét. Ezért nem indulok a pályázaton. Az elnök megbízatása hat évre szól, ami átnyúlik a választási ciklusokon, lehetőséget biztosít a napi politikától független, hosszabb távú, kiszámítható, stabil működésre. A magyar energiapiac stabilitásának mindeddig ez szolgált alapjául.

– A hivatal működése szempontjából miért tartja aggályosnak az új gáztörvényt?

– A Magyar Energia Hivatal jogállását a hatályos villamos- energia-törvény módosításán keresztül az elfogadott gázellátási törvény egyik bekezdése változtatja meg. A törvény egyik bekezdésében a megbízatás megszűnésének új eseteként szerepel a „törvényben meghatározott egyéb ok”, ami ebben a gyakorlatban annyit jelent, hogy augusztus 1-jétől számítva tizenöt napon belül ki kell írni a pályázatot, és a kilencvenedik napon megszűnik az elnök megbízatása. Az új rendelkezésről annyi tudható, hogy elfogadása után bármely külön törvényben lehet ilyen okot meghatározni, továbbá erre hivatkozva akár azonnali hatállyal is lehetőség van a megbízatás lejárta előtt a jogviszony megszüntetésére. Fontos azonban megjegyezni, hogy a munkavégzésre vonatkozó jogszabályok nem ismerik a „törvényben meghatározott egyéb okot” mint a hivatali jogviszony megszűnésének módját. A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint a megbízatás megszűnése valamely törvényi kötelezettség teljesítésének elmulasztásához kötődik. A kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvényben sem szerepel, hogy a megbízatás megszüntetése lehetséges a „törvényben meghatározott egyéb ok esetén”. Ennek megfelelően fontolóra veszem, hogy levelet küldök Mádl Ferenc köztársasági elnök úrnak, valamint az Alkotmánybíróságnak.

– Tekintettel arra, hogy Mádl Ferenc napokon belül aláírja a gáztörvényt, nem lesz sok ideje a levelek megfogalmazására.

– Arról, hogy elküldöm-e a leveleket, legkésőbb egy napon belül döntést hozok.

– Csillag István említette, hogy külföldi szakembert is szívesen látna a hivatal élén. Hogyan fogadta ezt az „újító” szándékot?

– A közigazgatás a legfontosabb eszköz az állam kezében ahhoz, hogy saját szándékait végrehajtsa. Az államtitkári poszt – ezzel egyenértékű az elnöki megbízatás – a legmagasabb közigazgatási pozíció az államigazgatásban, efölött már csak a miniszter van. Eddig nem tudok olyan országról, ahol a legmagasabb közigazgatási pozíciót külföldi személy töltené be. Ilyen alapon a miniszteri posztot is meg lehetne pályázni, biztosan akadna erre vállalkozó külföldi személy. Hozzáteszem: minden állam energiahivatalában az adott ország állampolgárai töltik be a tisztségeket. Ausztriában osztrákok, Csehországban csehek, Spanyolországban spanyolok. Bízom abban, hogy a Magyar Energia Hivatal élére magyar szakembert sikerül majd kinevezni.

– Szakmailag mi a véleménye a parlament által elfogadott gáztörvényről?

– A törvény nagyon fontos célt tűz maga elé, nevezetesen azt, hogy hazánkban is létrejöjjön a szabad szolgáltatóválasztás és a verseny. A verseny térnyeréséhez nem elegendő azonban, hogy megteremtsük a keresleti oldalát ennek a piacnak, hanem a kínálati oldalnak a kialakulása is fontos. Ezen a ponton a törvény tartalmaz olyan elemeket, amelyek nem túl kedvezőek. Ilyen például, hogy nem választják szét következetesen a monopol és a nem monopol tevékenységeket, másrészt nem érvényesül teljes mértékben az előre meghirdetett hatósági árakon való hozzáférés elve a hálózatok esetében. Így például a jövőben a gáztárolókhoz a piacra lépő fogyasztók csak tárgyalásos úton tudnak hozzáférni, ami megnehezíti a helyzetüket.

– Mennyiben befolyásolják a levelek elküldésében azok a körülmények, hogy például a független jegybank elnöke is folyamatos támadásoknak van kitéve, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökét, Szász Károlyt pedig a napokban ismeretlenek brutálisan összeverték?

– Döntésemet csak egyetlen dolog befolyásolja: annak kiderítése, hogy mit szabad 2003-ban megtenni a Magyar Köztársaságban, és mi az, ami ezek közül egyezik az alkotmányos renddel.