Belehúztak az elmúlt hónapokban a nemzetközi tőkepiacok, és lemaradásaikat megpróbálják leküzdeni, most és a múlt héten is olybá tűnt, hogy a piacok képesek lesznek a mélypontjukból feltörni. A magyar tőzsde sokat küzdött az érdektelenséggel, de az utóbbi hónapokban egyre erőteljesebb felértékelődés jeleit lehetett észrevenni, így talán minden esély megvan arra, hogy a BÉT-en ne csak sortolással lehessen sikerrel spekulálni. Azt viszont, hogy a magyar parketten miért jelentek meg a vevők, és valóban hosszú távú befektetők-e, vagy csak néhány hétre, hónapra spekulálók, azt még nem lehet megmondani, de néhány jel azért már mutatkozik, és aki követi az eseményeket, a felszín alatti képre is szerezhet némi rálátást.
Élénkítési homály
Pár hónapja, hogy a magyar tőzsde bejelentette, hogy elindítja a tőzsdeélénkítő programját. A négyek, a big four – a Matáv, a Mol, az OTP, a Richter – nem sok hullámot kavar a pesti lavórban. Viszont a kicsik, és főként azok, amelyeknek alacsony, névértékhez közeliek az árfolyamai, annál nagyobb hullámokat gerjesztenek. A kilencvenes évek végén Amerikát és Európát behálózták a cégfelvásárlások, akkor – a globalizáció jegyében – minden nagyobb cég meg akarta venni kisebb vagy néha nagyobb vetélytársát. A sikeres akvizíciók és az eladósodottság először a távközlési piacon jelentett visszaesést, majd ugyanez a hullám söpört végig az autóiparon, a bankszektoron és a többi ágazaton. Több esetben olyan nagy volt a csőd, hogy még gazdaságokat is sikerült magukkal rántaniuk, lásd Japánt, ahol a bankok többsége még mindig a vissza nem fizetett kölcsönök terhét nyögi. A nemzetközi példa ragadós. Magyarországon tavaly jutottak el a vállalatok arra a szintre, hogy amit nem tudnak felépíteni vagy nem éri meg, azt meg is lehet venni. A vásárlást viszont tőzsdei szabályok és jogszabályok korlátozzák, szabályozzák, így nem volt más hátra, akár a törvényes út megkerülésével is, de minél alacsonyabb áron, több áttételen keresztül, több egymástól függetlennek tűnő cég számára vásárolni a kiszemelt „áldozat” részvényeiből. Amikor megvolt a megfelelő mennyiség, akkor ki lehetett „szúrni a kisebbség szemét” némi alamizsnával. A BorsodChem-ügylet annyira jól sikerült, hogy majdnem ráment a TVK is, az állam viszont rájött a turpisságra és nehezebbé tette a kivásárlást.
Maradnak a négyek
Manapság, amikor a tőzsdei élénkítő kampány fut, jelentősen megugrott a forgalom, azonban ezzel együtt magának a Budapesti Értéktőzsdének az értéke egyre halványabbá válik. Nézzünk meg egy átlagos kereskedési napot, és láthatjuk, hogy a négyes „befutó” mindig az élen van, forgalmukat szinte egyik papír sem képes felülmúlni, a rangsor állandó, őket követi a mindig aktuális 3-4 spekulatív papír. A magyar parkett elszürkülése már megindult, a törvényi szabályozás ugyan nehezíti a felvásárlást, de az ígéretes részvények többségének láthatóan már megvan a helye a tőzsde kapuján kívül. Amennyiben ábécésorrendben kezdjük, akkor talán a legígéretesebb részvénnyel indíthatjuk a felsorolásunkat, ez a papír nem más, mint az Antenna Hungária (AH). Az AH privatizációjára már három éve várnak a befektetők, de eközben a cég pénzügyi zavarok örvényébe került, mely lassan látványosan elnyeli, felemészti. A megoldás AH-ügyben az eddig elodázott tőkeemelés – ezzel a Vodafone-opció is lehívható lenne, és a Pantel-vásárlást is meg lehetne oldani –, majd az eladás. Vélhetőleg a színfalak mögött már születik a megállapodás, amivel az egész AH egy privatizáció keretében magánkézbe kerülhet. Az állami tulajdon esetleges eladása (a Forrás Rt. kezében lévő 10 százalékos csomaggal együtt) felvásárlási ajánlatot vonhat maga után, az viszont tőzsdei kivezetést eredményezhet. Sorrendben a BorsodChem a következő cég, ahol már csak az a kérdés, hogy a többségi tulajdonosoknak meddig éri meg a vegyipari cég után fizetni a BÉT-nek a díjakat. Az áramszolgáltatók – a Démász, a Dédász, az ÉMÁSZ, az Elmű, az ÉDÁSZ – hasonló cipőben járnak, mint a BorsodChem, a cégeknek jelenleg semmilyen hasznuk nem származik a tőzsdei részvételből. Az Egis az egyik olyan papír, amelyik nem tartozik a legnagyobbak közé, de a kicsiknél jóval erősebb és markánsabb, a tőzsdei részvétele egyelőre tartósnak látszik, de kérdés, hogy a francia tulajdonosnak hosszú távon kell-e a tőzsdei részvétel. A Fotex az egyik legrégebbi tőzsdei részvény, többségi tulajdonosa valószínűleg már eljátszott a kivonulás gondolatával, de vélhetőleg elvetette azt. A Globus tőzsdei kivezettetése megfontolandó lehet, hasonló a helyzet a Graphisofttal is. A szoftvergyártóról éppen a múlt héten röppent fel a tőzsdei elhagyás pletykája, azt akkor a cég elnöke, Bojár Gábor cáfolta.
Tőzsdén kívülre érettek
Nem okozhat gondot annak, aki viszont a Humet papírjait elfelejti örökre, sok meglepetést már nem okozhat a cég, talán csak a vállalat menedzsmentje hasznára lehet a tőzsdei jelenlét, a spekuláció „életveszélyes”. Az IEB részvényeit már felvásárolták, a következő lépés akár a kivezettetés is lehet, ez azonban néhány hete még nem volt napirenden. A Mezőgép felvásárlásra ajánlott, míg a Nabinak akár meg is lehetnek számlálva a napjai. Korábban, közel egy éve a buszgyártó egyik vezetője nem találta elvetélt ötletnek az inlikvid piacról történő kilépést, ma nem tudjuk, mi a vélemény. Sorban a következő a Phylaxia, ami igen érdekes jelenség a magyar parketten, hiszen részvényei névérték alatt forognak, és még senkinek sem kellettek a papírok. A hónap és talán az év második vagy harmadik meglepetését a Rába okozhatja. A győri cég tulajdonosai között Győr városa, a Wallis és néhány befektető húzódik meg. A Rába jó felvásárlási célpont, részvényei névértékük körül forognak, a katonai tender bevétele adott, tehát kérdés, hogy ki és mikor csap le a cégre, és mikor adják el egy nemzetközi multinacionális vállalatnak, ami akár a DaimlerChrysler is lehet . Meglepetést okozhat még a Synergon is, de ott összetettebb feladat hárul a vevőre, így arra még várni kell. Végül eljutottunk a Zalakerámiáig, mely részvényre jelenleg is érvényben van egy felvásárlási ajánlat. Ha végignézünk a cégeken, akkor jól láthatjuk, hogy a magyar lavórban már nem érdemes halászni, viszont a környező és távoli vizeken kedvezőbb lehetőségek, kisebb veszteségek mellett gyarapíthatjuk tőkénket.
origo.hu
Tragikus módon álmában halt meg a fiatal miskolci művész
