Középpontban a székelyföldi autonómia

A múlt hét végén újabb fórum volt Erdélyben. A sepsiszentgyörgyi tanácskozáson Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) létrehozását célzó kezdeményező testület ügyvivő elnöke elmondta: létre kell hozni az elméleti-jogalkotói munkacsoportot, amelynek egyebek mellett feladata a székelyföldi területi autonómia statútumának előkészítése. Az erdélyi politikus rövid interjút adott lapunknak.

Mikorra várható az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megalakulása, és a jelenlegi állás szerint milyen szervezetek vesznek részt benne, kik lesznek a tagjai?
– Nemrég Székelyudvarhelyen megalakult a harmincegy tagú Kezdeményező Testület. A tagok között megtalálhatók polgármesterek, RMDSZ-képviselők, RMDSZ-tanácsosok, a civil társadalom jeles képviselői. Feladatuk megteremteni az EMNT megalakulásának feltételeit, úgy szervezési, mint tartalmi szempontból. Több elképzelés van az EMNT összetételének kialakítására, ezeket fogja mérlegelni a kezdeményező testület. Én megközelítőleg egy féléves időszakot tartok reálisnak arra, hogy létrejöjjön egy minél szélesebb képviseletet biztosító testület.
– Köztudott, hogy a bukaresti hatalom részéről igen heves ellenállásba ütközött az önök ténykedése. Lát esélyt arra, hogy jogilag bejegyezzék az EMNT-t Romániában?
– Nem tűztük ki célul a bejegyeztetést. Ez nem egy egyesület, nem egy szövetség. A nemzeti tanácsot én egy magasabb perspektívából nézem, egy nemzetpolitikai, nemzetstratégiai kérdésekkel foglalkozó testület, amely készen állna arra, hogy a román államtól törvény által átvegye azokat a közjogosítványokat, amelyek a saját közösség identitását érintő kérdésekben fontosak. Ez egy hosszú távú kezdeményezés, s nincsenek illúzióim a tekintetben, hogy ezt egyik hétről a másikra meg lehet valósítani. Úgy gondolom, hogy folytatjuk azt a szakmai munkát, amelyet egy évtizeddel ezelőtt elkezdtünk Erdélyben. Ez a munka akkor szakadt meg, amikor az RMDSZ kormányzati szerepet vállalt. Nekünk kell kidolgozni az autonómiakoncepciót, az autonómia megvalósításához szükséges törvénytervezeteket, statútumokat, s ezt el is kell fogadtassuk elsősorban saját közösségünkkel.
– Keresik-e az együttműködést román pártokkal, szervezetekkel, például a most ellenzékben lévő bukaresti formációkkal?
– Igen fontos feladatnak tartom az autonómia befogadására alkalmas politikai-társadalmi környezet megteremtését nemcsak a magyar közösségen belül, de a román társadalomban is. Az általunk kidolgozott dokumentumokat a román parlamentnek is el kell törvény formájában fogadnia, hiszen ezek csakis így valósulhatnak meg a gyakorlatban. Ehhez viszont meg kell nyerni szövetségesnek a román demokrata értelmiségi elitet, a magyar diplomáciát és a nemzetközi intézményeket.
– Ön nemrég úgy nyilatkozott, hogy a jövő évi parlamenti választásokon a magyar közösség egyetlen szervezet színében indul. Az RMDSZ-re gondolt?
– Nem tudom egyelőre, melyik lesz ez a szervezet. Egyébként kézenfekvő az RMDSZ lenne, amenynyiben ki tudnánk alakítani egy megfelelő konszenzust. Őszintén hiszem, hogy az erdélyi magyarságnak szüksége van a minél hatékonyabb parlamenti képviseletre. Ez ugyanis érték és eszköz is egyben. Nagy valószínűség szerint a jövő évi helyhatósági választások előtt meg fognak jelenni az RMDSZ alternatívái, azzal a céllal, hogy a helyi magyar közösségeknek választási lehetőséget adjanak. Azokon a településeken, azokban a régiókban, ahol ennek a versenynek lehetősége van, és nem fenyeget az, hogy a magyar képviselet veszélybe kerül, ezek a megméretések meg fognak történni.