Miller magabiztos, a zloty vészt jelez

A lengyel választók urnazárás előtti utolsó rohama (este hat órakor még állítólag öt százalék hiányzott az érvényességi küszöb eléréséhez) megmentette az országot a komoly presztízsveszteségtől és egy mély belpolitikai válságtól is. Miközben a világ vezető lapjai már Lengyelország leendő, EU-n belüli helyét találgatják, a Miller-kormányra váratlan magabiztossága ellenére is nehéz napok várnak.

Alaposan megnövelte Leszek Miller miniszterelnök önbizalmát a referendum talán magát a politikust is meglepő sikere. A néhány hónapja kisebbségben kormányzó baloldali kabinet előre menekül, és bizalmatlansági indítványt kért maga ellen, s Miller magabiztosságára mi sem jellemzőbb, mint hogy immár nem tartja szükségesnek 2004 júniusára előre hozni a választásokat. Az utóbbi idők legnépszerűtlenebb kormányfője hirtelen az eddig halogatott radikális szerkezetátalakításhoz is hozzáfogna, ám korántsem biztos, hogy erre lesz ideje. Nemcsak az ellenzékkel kell ugyanis számolnia, amelynek alkupozícióit valóban gyengítette, hogy nem a parlamentnek kell végül is jóváhagynia a csatlakozást, de a baloldali Aleksander Kwasniewski államfő is elégedetlen vele. A bizonytalanságot jelzi, hogy a kisebbségi kormány jövőjével és a költségvetési reformok végső formájával kapcsolatos aggodalmak miatt mind az euróval, mind pedig a dollárral szemben gyengült a zloty, amely a kereskedés elején 43 havi mélypontjára zuhant.
A népszavazás igenjének hatását ugyanis beárnyékolják a politikai élet fejleményei, amelyek között az élre kívánkoznak a Grzegorz Kolodko lehetséges lemondásával kapcsolatos találgatások. Leszek Miller miniszterelnök ugyanis hétfőn úgy döntött, a gazdaságpolitika koordinálásával Kolodko helyett Jerzy Hausner gazdasági minisztert bízza meg. A lépés sokak szerint lemondásra bírhatja a pénzügyminisztert, aki hónapok óta heves harcot folytat Hausnerrel, politikai elemzők azonban úgy vélik, a kormány által kért parlamenti bizalmi szavazásig Kolodko még biztosan a helyén marad. A kormány ma tárgyal a reformról, s a várhatóan viharos ülés tovább gyengítheti Kolodko helyzetét, aki korábban úgy nyilatkozott, hogy addig marad a kormány tagja, amíg képes az általa elképzelt gazdasági program végrehajtására.
A referendum eredményével foglalkozó világsajtó eközben már Lengyelország unióbeli helyével foglalkozik. Mint a Frankfurter Rundschau megállapítja, Lengyelország EU-tagságával nemcsak az unió arculata változik meg döntő módon, de az Európai Unió koordinátarendszere is. A Financial Times is elsősorban azt latolgatja, milyen hatást gyakorolhat Lengyelország az unióra. A lengyelek büszkének és érzékenynek mutatkoztak, ami arra enged következtetni, hogy az unióban is lesz gond velük. „De valószínűleg nem több, mint a hasonlóan büszke és érzékeny Spanyolországgal, és biztosan kevesebb, mint Nagy-Britanniával.” Lengyelország az ellentmondásos tulajdonságok sajátos együttesét hozza az unióba, állapítja meg a lap. Atlantista külpolitikai szemléletet, középkori agrártermelési viszonyokat és a konzervatív katolicizmus erőteljes vonulatát. Ennek megfelelően valószínűleg a más EU-tagállamokkal kötendő taktikai szövetségei is változékonyak lesznek.