Módosították a kedvezménytörvényt

Az Országgyűlés kormánypárti többsége tegnap egyebek mellett döntött a kedvezménytörvény, valamint a közoktatási törvény módosításáról. Napirend előtt parázs vita alakult ki a gazdaság helyzetéről.

A kormány által a Magyar Nemzeti Bankkal közösen kialakított gazdaságpolitika alapvetően a versenyképességre és a munkahelyteremtésre ösztönöz – hangsúlyozta László Csaba pénzügyminiszter tegnap napirend előtt a parlamentben. A kabinet vissza kívánja téríteni a gazdaságot a fenntartható növekedési pályára, ennek érdekében kell csökkentenie a költségvetési hiányt és óvatos bérpolitikát kell meghirdetnie. Kitért arra, hogy az árfolyamváltozás után átmenetileg heves piaci reakciók történtek, ezek elhárítására a kormány és az MNB közösen cselekedett, világossá tette, hogy az árfolyam-, az antiinflációs és általában a gazdaságpolitika alapvető kérdéseiben egyetértés van közöttük.
Kormánypárti hozzászólók támogatásukról biztosították a kormány gazdaságpolitikáját, míg Dávid Ibolya (MDF) kifejtette: az elmúlt egy év alatt jelentősen visszaesett a vállalkozások ösztönzése, romlott a fizetési mérleg, az export-import arány, a foglalkoztatás, és visszaesett az idegenforgalom. Varga Mihály (Fidesz) külföldi elemzőkre hivatkozva úgy vélekedett, hogy a magyar gazdaság eljátszotta a befektetők bizalmát. A képviselő az államháztartást pazarlónak nevezte. Kijelentette, hogy „a Medgyessy-csomag kevés az államháztartás stabilizálására”, viszont a beruházások jelentős visszaesését eredményezi.
Miért nem indít pert maga a Miniszterelnöki Hivatal a MeH és a Happy End Kft. között köttetett szerződések ügyében, ha egyszer a kormányoldal ezt kéri számon a legfőbb ügyészen? – kérdezte Vitányi István (Fidesz) Répássy Róbert képviselőtársával együtt beadott interpellációjában. Vitányi idézte Keller László közpénzügyi államtitkár egy nemrég adott nyilatkozatát, amelyben Keller azt mondta: egy ilyen per költséges, bonyolult és kétséges kimenetelű lenne. – Ha a kancellária nem meri elindítani a pert, akkor miért kéri számon ennek ellenkezőjét Polt Péteren? – kérdezte a képviselő. Kiss Péter kancelláriaminiszter válaszában elmondta: az új vezetés egyszerűen nem került abba a helyzetbe, hogy megindítsa ezt az eljárást. Kiss ugyanazzal érvelt, amivel Polt Péter, hogy a per 2002 végéig nem fejeződött volna be, és így a bíróság nem tudta volna visszaállítani az eredeti állapotot. Vitányi nem fogadta el a miniszteri választ, mondván: a kormányoldal kettős mércével mér, hiszen azt kéri számon a legfőbb ügyészen, amit maga nem tett meg. – Egyértelmű, hogy politikai boszorkányüldözés folyik Polt Péterrel szemben – hangsúlyozta Vitányi István. Ennek ellenére a kormányoldal elfogadta Kiss Péter válaszát.
Balsai István (MDF) azt kifogásolta, hogy a törvény szerint már fél éve meg kellett volna hozni azt a jogszabályt, ami lehetővé tenné az előfizetőknek régi telefonszámuk megtartását szolgáltatóváltás esetén. Kovács Kálmán hírközlési miniszter szerint a piacon a monopolhelyzet megtörésének akadálya, hogy nincsenek új, olcsó ajánlatok. Ennek okát abban látta, hogy az előző kormány késlekedett a liberalizációval. Balsai nem, a parlament elfogadta Kovács válaszát.
Gusztos Péter SZDSZ-es képviselő azonnali kérdést intézett a legfőbb ügyészhez arról érdeklődve, hogy milyen célt szolgált Polt Péter részvétele azokon a megbeszéléseken, amelyeket az előző kormány idején több alkalommal is folytattak a belügyminiszter kezdeményezésére a Postabank ügyében zajló nyomozásról. Polt Péter válaszában kijelentette: az említett megbeszélések semmilyen jogszabályba nem ütköznek, céljuk az volt, hogy a rendőrség tájékoztassa az ügyészséget a Postabankkal kapcsolatos nyomozati fejleményekről, illetve a továbbiakban követendő stratégiát egyeztették.
Újabb gyanús ügyletként említette Répássy Róbert (Fidesz) az Oktatási Minisztérium 230 millió forintos beruházását, amellyel vírusirtó szoftvereket vásároltak a felsőoktatási intézmények számára. A politikus a Heti Válasz című lapban megjelentekre hivatkozva azt a kérdést intézte Magyar Bálint miniszterhez, hogy az ötvenezer vírusirtó program országos lefedettséget jelent-e, mivel szerinte ez jelentősen meghatározza a beruházás valódi értékét. Magyar Bálint válaszában elmondta: központosított közbeszerzéssel, előzetes versenyeztetés útján döntöttek a beruházásról, a szoftverek pedig az egész ország felsőoktatási rendszerét lefedik. Megjegyezte: ha a fideszes képviselőnek aggályai vannak, akkor vizsgálatot kezdeményezhet az ügyben.
Juhász Gábor (MSZP) azt kérdezte a pénzügyminisztertől: igaz-e, hogy tavaly áprilisban Varga Mihály volt pénzügyminiszter kabinetje külön utasítást adott arra, hogy a Fidesz külföldön előállított választási szórólapjait külön eljárásban kell részesíteni a vámkezelés során? Arról is érdeklődött, hogy magyar állampolgárok személyes adatai külföldre kerülhettek-e. László Csaba valamennyi kérdésre igennel válaszolt. A Fidesz részéről korábban már többször cáfolták, hogy magyar állampolgárok adatai külföldre kerülhettek volna.

Medgyessy úton.
Hiányzott a tegnapi, nyári szünet előtti utolsó plenáris ülésről Medgyessy Péter miniszterelnök. Gál J. Zoltán kormányszóvivő közölte: a kormányfő egy hét szabadságra utazott hétfőn. A hét első felét Ausztriában tölti, majd onnan Németországba megy tovább. Gál J. lapunk kérdésére elmondta: Medgyessy barátaihoz látogatott feleségével együtt, saját költségén. Kormányzati ügyekben igény szerint mobiltelefonon tartják vele a kapcsolatot – tette hozzá. A szóvivő szerint már korábban elhatározott szabadságról van szó. Ugyanakkor ismert: Medgyessy Péter kérte a kormány nevében az Országgyűlés rendkívüli nyári ülésszakának összehívását. (Cz. I.)

Késik a vizsgálat
Nem kezdheti meg munkáját a nyáron az óvoda- és iskolabezárások körülményeit tisztázó vizsgálóbizottság, mert a parlament tegnapi ülésén a kormánypártok nem támogatták a házszabálytól való eltérést, így a képviselők nem szavazhattak a javaslatokról.
A Ház 195 igen szavazattal, 173 nem ellenében fogadta el a kedvezménytörvény módosítását. A változtatás szerint Magyarország, ha az érintett állam igényli, kétoldalú kormányközi megállapodás alapján nyújt a határon túli magyarságnak oktatási, kulturális támogatást a szülőföldön; a parlament döntése értelmében bővül a kedvezmények köre, az oktatási-nevelési támogatást már egy gyermek után igénybe lehet venni. A törvény preambulumában „az egységes magyar nemzethez tartozás” megfogalmazást a „magyar kulturális örökséghez való kötődés” kifejezés váltja fel. A szöveget a Magyar Állandó Értekezlet májusi ülésén a Fidesz, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt nem írta alá.
A parlament 209 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 118 tartózkodás mellett fogadta el a 4-es metróvonal első szakasza megépítésének állami támogatásáról szóló előterjesztést. A parlament jelentős többséggel elfogadta a pártok gazdálkodásáról szóló törvény módosítását és a pártok működését segítő alapítványokról szóló jogszabályt. Kérte a törvények sürgős kihirdetését az államfőtől.
Nem módosította a házszabályt az Országgyűlés, mivel a jelen lévő képviselők kétharmadának igen szavazatát igénylő változtatásra 194-en voksoltak igennel, hárman nemmel, 161-en pedig tartózkodtak.
Mádl Ferenctől alkotmányos normakontrollt kér a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, illetve azt, hogy utalja vissza a közoktatási törvényt megfontolásra az Országgyűlésnek. A szakszervezet úgy véli, hogy a tegnap módosított jogszabály több pontja sérti az alkotmányt.