Nem is olyan régen, hat-hét éve még az sem tudtuk itt Kelet-Közép-Európában, hogy mi az a világháló, mi az a szörfölés, de a tengerentúlon beindult őrület hamar tudatta velünk, hogy a szörföléshez sem deszka, sem víz nem kell, sőt ezt a szörfölést ülve, egy helyben végezhetjük a legkényelmesebben. Pár éve még azt sem tudtuk elképzelni, hogy a számítógépünk képernyőjén napilapok cikkeit olvashatjuk és elektronikus levél formájában érintkezhetünk több ezer kilométerre lakó barátainkkal, családtagjainkkal, ügyfeleinkkel. A kilencvenes évek vége az internet megismerésével, használatával telt el Magyarországon. Miközben mi csak próbálkoztunk és küzdöttünk az internetes alkalmazásokkal, addig az Egyesült Államokban a polgárok mindennapi kommunikációs eszközeivé vált a világháló. Talán még emlékszünk arra, hogy 1998 telén a brókercégek sorban kínálták a legújabb és legfrissebb internetes cégek részvényeit, mondván a növekedési lehetőség határtalan. Az akkori optimizmus végül nem bizonyult tartósnak, a befektetők rájöttek, hogy a cégek mögött nincsenek materiális javak, csupán a know-how volt az, amit meg kellett fizetni egy-egy cég esetében. A technológiai fejlődés megállíthatatlannak tűnő növekedésével a cégek kénytelenek voltak belemenni az adok-kapokba, mely a mai napig is nyomja az iparágat. A fejlődés mára más dimenziókba lépett át: az internet már nem helyhez kötött, a gyors mobil távközlési rendszereknek köszönhetően megoldódott az adatátvitel probléma, olyannyira, hogy már televíziós adást is nézhetünk az internetre kapcsolódó távközlési eszközeinken keresztül.
Ma Magyarországon elsősorban az irodai és iskolai internethasználók száma növekszik a legdinamikusabban. Az IDC kutatócég felmérései szerint Közép-Európában jelenleg 5,6 millió internetező van, és ez a szám folyamatosan bővül. Az idei esztendő végére a 13 EU-csatlakozás előtt álló ország összlakosságának 15 százaléka lesz internethasználó – derül ki az Aqute Research friss kutatási eredményeiből. 2003 végén Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Lettország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Málta, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Törökország népességének 15 százaléka fogja használni az internetet, 2007-re azonban várhatóan 28 százalékra nő ez az arány. A legmagasabb penetráció 2007-ben minden bizonnyal Észtországban (58 százalék), Szlovéniában és Máltán lesz. Az on-line populáció a csatlakozó országokban jelenleg 25 milliós, ám az Aqute Research szerint 2007-re ez a szám megduplázódik: a 13 országban 50 millióan fognak internetezni. Michele Poliziani, az Aqute Research elemzője szerint néhány évbe fog telni, mire ezekben az országokban olyan szintű lesz az on-line aktivitás, amilyen jelenleg tapasztalható az EU tagállamaiban. A csatlakozásra váró országokra jellemző az otthoni számítógépek és a hitelkártyák alacsony penetrációja, ugyanakkor a csalástól, visszaélésektől való félelem is érzékelhető, így az on-line vásárlás terén még nagyobb a lemaradás. Sőt az internetes üzletek látogatóinak száma egy ideig még nem is növekszik jelentősen: 2003 végére 1,9 millióan lesznek az on-line vásárlók (az országok teljes netes populációjának 8 százaléka). Az interneten beszerzett termékek között az alacsony árkategóriába tartozó árucikkek lesznek többségben, így az egy főre jutó on-line kiadás és a teljes kiskereskedelmi forgalom egyaránt alacsony szinten marad. 2003 végén a forgalom 61 százalékát Lengyelországban, Magyarországon és Csehországban bonyolítják majd. Ami a 2007-es előrejelzéseket illeti: az internethasználók 16 százaléka lesz on-line vásárló, s a teljes on-line kiskereskedelmi forgalom el fogja érni az egymilliárd eurót.
origo.hu
Budapesti autós üldözés: nem a körözött férfi vezette az ámokfutó Audit
