Összeférhetetlen Solt megbízatása?

Nemcsak etikai elveket, hanem hatályos magyar törvényt is sérthet Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság (LB) volt elnöke kinevezése a miniszterelnök javaslatára létrejött Köztársasági Etikai Tanács élére.

Még mindig kérdéses, hogy milyen jogállás alapján működik a Medgyessy Péter miniszterelnök javaslatára felállt Köztársasági Etikai Tanács (KET). A testület csütörtökön tartotta alakuló ülését, ahol a tagok meghatározták az alapszabályzatot. A KET státusát a bizottságot vezető Solt Pál volt főbíró „új típusú közjogi intézményként” határozta meg. Hogy pontosan ez mit jelent, azt az általunk megkérdezett, nevük elhallgatását kérő testületi tagok sem fogalmazták meg egyértelműen. „Tulajdonképpen egy szakértői testület, ami a miniszterelnök ötletéből született” – vélekedett a KET egyik tagja.
A KET működése évente mintegy 20 millió forintba kerülhet a költségvetésnek. – A miniszterelnöknek – miután az ő kezdeményezésére jött létre – lehetősége van arra, hogy külön rendelkezzen a testület működését biztosító infrastrukturális kérdésekben – nyilatkozta Solt az alakuló ülésen. A testület függetlenségéről az egyik alapító úgy fogalmazott: azzal, hogy csütörtökön meghatároztuk az alapszabályunkat, „valójában kiléptünk a miniszterelnök és a kormány alól”.
Az etikai tanács munkáját tekintve Solt azt közölte: véleményt nyilváníthatnak állami döntések tervezeteiről, állásfoglalást hozhatnak hatályos jogszabályok etikai tartalmáról, illetve ajánlásokat tehetnek hiányzó és az etikai normák érvényesüléséhez elengedhetetlen jogi rendelkezésekre.
Lapunk által megkérdezett jogászok szerint nem teljesen egyértelmű, hogy milyen jogcím alapján tehetik mindezeket. Továbbá, ha független a testület, akkor kérdéses: hogyan szólhat bele a miniszterelnök az etikai tanács infrastrukturális hátterének biztosításába. A szakértők szerint az sem elhanyagolható körülmény, hogy a KET a miniszterelnök javaslatára jött létre és a parlamentben tartotta alakuló ülését. Mindezek kormány közeli állapotot eredményezhetnek. Ebben az esetben viszont – bírók jogállásáról szóló törvény szerint – tényleges összeférhetetlenség merülhet fel Solt Pál aktív bírói státusa és a testületben elvállalt elnöki tisztség között.