Óvakodj a kancsal böllértől!

Nem talált legyőzőre olimpiai bajnokunk, Kozma (Pici) István a szőnyegen. Az életben viszont a nagy birkózó is került már nehéz helyzetbe. Disznóölésre hívták, és egyben felkérést kapott arra, hogy a hízót fogja le. Le is döntötte, harcképtelenné is tette a sertést, ám ekkor szemben találta magát a böllér tekintetével. A mészáros ugyanis teljesen kancsal volt. Kozma csak annyit kérdezett: „Mondja, maga oda szúr, ahova néz?” A késes szakember bólintott. A birkózó ismét megszólalt: „Akkor várjon egy pillanatig, míg helyet cserélek a disznóval.”
E kis epizódnak semmilyen politikai töltete, áthallása nem volt. Most mégis eszembe jutott az utóbbi idők történésein merengve.
Lássuk csak a lajstromot! Szegény MSZP hosszú ideig a füle botját sem mozdítja az Európai Néppárt, majd a Kereszténydemokrata Internacionálé nyilatkozataira, amelyekben a magyarországi emberi jogok helyzetéért aggódnak, és elmarasztalják a kormányzatot, aztán épp akkor kapják föl a cukrot, amikor hallgatni bölcsebb lett volna. Pár nappal később ugyanis a Fellini-filmek excentrikus szereplőire emlékeztető Salgó László által dirigált rendőrség tart bemutató oktatást, miként nem szoktak még fejlődő országokban sem fellépni békés tüntetőkkel szemben. Történik mindez a paksi erőműnél, külföldi állampolgárok szenvedő asszisztálásával. Nemzetközi konsternáció, az osztrák külügyminiszter tiltakozik stb. Majd Szász Károlyt, a PSZÁF vezetőjét kis híján agyonverik, s kiderül: adatgyűjtés folyt ellene. Mi több, a legfőbb ügyész is tudatja: hozzá is eljuttattak egy róla készült jelentést. Amit viszont ő juttatott el a kormányfőnek. Medgyessy Péter első felindulásában komoly ábrázattal kijelenti: egy folyamatot lát. Még a főgonosz polgári köröket is belekeveri a kormány az ügybe, mivel attól tart: az ellenzék a polgári körök segítségével hisztériakeltésre használja fel az eseményeket. Hogy miként kerülnek a polgári körök a placcra, azt nem mondja meg Medgyessy, ám neki meg mást nem mondanak meg. A miniszterelnök ugyanis azzal vádol: furcsa, hogy hamarjában (!) találtak egy Polt elleni jelentést. Saját hivatalában viszont egy embert sem találtak hirtelenjében, aki megmondta volna a kormány fejének, a legfőbb ügyész elleni adatgyűjteményt maga Polt már hónapokkal előtte elküldte a legfőbb közjogi méltóságoknak, közte neki is.
De nincs szerencséjük az időzítésekkel más tekintetben sem. Kökényesi Antal budapesti rendőrfőkapitány, amint bejelenti, hogy egymillió forint üti a markát a Szász Károly elleni merénylet nyomravezetőinek, érdekes módon hamarjában (egy napon belül) lapátra kerül. De elhirtelenkedte a dolgot Tóth András nemzetbiztonsági államtitkár is, aki a televízióban kikotyogta, hogy Szász Károlyról tárt karokkal fogadták a kancellárián az információkat. Keller László pedig felteszi az i-re a pontot: elismeri, hogy adatokat gyűjtöttek és jelentést írtak a megvert PSZÁF-elnökről. Hirtelenjében ennyit a ráutaló kormányzati termékbemutatóról. Mégsem igaz tehát a mondás: akinek az Isten hivatalt adott, nem biztos, hogy észt is ad hozzá. Visszatérve kiinduló tételünkhöz: cseréljünk helyet a disznóval! Nem hamarjában, de minél hamarább. Közeleg a kancsal böllér.