Pénzükért tiltakozó rádiósok

A közszolgálati rádiózás színvonala kerül veszélybe azzal, hogy a Magyar Rádió munkatársai belátható időn belül jövedelmük harminc-negyven százalékát elveszítik – áll abban a petícióban, amelyet az intézmény dolgozói adtak át demonstrációjuk után az Országgyűlés elnöki kabinetjének.

A rádiósok az Országház épülete előtt a Munka Törvénykönyve július elsején hatályba lépő módosítása ellen tiltakoztak tegnap, de szóvá tették azt is, hogy az Országgyűlés a közrádiónak csupán 500 milliós tőkejuttatást szánt. A T. Ház a délutáni szavazáson a kormánypártok voksaival úgy döntött, hogy a közmédiumok tőkepótlására elkülönített 7,2 milliárdos összegből az MTV-nek 6 milliárd, míg a Duna TV-nek 700 millió forint támogatást ad. Az előzetes várakozások szerint a közrádió viszont mindössze ötszázmilliós tőkejuttatást kapott. – A médiatörvényben foglalt forráselosztási mechanizmushoz hasonlóan a 7,2 milliárdos keretből 28 százalékkal kellene részesednie a Magyar Rádiónak – mondta el Szabó Veronika, a közrádió énekkarának tagja, a megmozdulás egyik szervezője az MTI-nek. A rádiósok attól tartanak, hogy nem jut pénz a honoráriumokra, ebből az összegből ugyanis a törvénymódosulásnak megfelelően bérré alakíthatják a most még honoráriumként kifizetett juttatásokat. Mint a petíciójukban fogalmaznak: a Magyar Rádió a műsorkészítési költségek terhére tudná csak kigazdálkodni a szükséges fedezetet, ami akadályozza, illetve ellehetetleníti közszolgálati feladatainak ellátását.
***
Végig nem gondolt lépés?
Végig nem gondolt lépés volt a Munka Törvénykönyve módosításának a kényszervállalkozásokkal kapcsolatos szigorítása a Magyar Újságírók Közössége és a Sajtószakszervezet szerint. Úgy vélik: a módosítás az újságíró-társadalmat lehetetlen helyzetbe kényszeríti. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) és a Magyar Lapkiadók Egyesülete azt javasolja, hogy a törvénymódosítás július elsejei hatálybalépését halasszák el – mondta el lapunknak Wisinger István, a MÚOSZ elnöke. Szavai szerint levélben tudatták álláspontjukat a miniszterelnökkel, a munkaügyi miniszterrel, a kancelláriaminiszterrel, az esélyegyenlőségi miniszterrel, az Országgyűlés elnökével, illetve a négy parlamenti párt frakcióvezetőjével.