Prágai ítélet egy 1968-as ügyben

Idestova harmincöt éve, hogy 1968 augusztusában a Varsói Szerződés csapatai lerohanták a moszkvai irányvonaltól elhajló, a szocializmus megreformálására kísérletet tevő Csehszlovákiát. Az emberek megdöbbenve szembesültek a ténnyel, hogy amikor a bemondó olvasni kezdte a megszállást elítélő közleményt, váratlanul elnémult a rádió.

A közvélemény legfontosabb hírforrását Karel Hoffmann távközlési főigazgató kapcsoltatta ki azzal a szándékkal, hogy megakadályozza az igazság kimondását a szovjetek és szövetségeseik szószegéséről, a nemzetközi jog elemi szabályait sárba tipró beavatkozásáról. A rádió kikapcsolása előtt Vasil Bilak azt szorgalmazta, felszabadítóként üdvözöljék a szovjet csapatokat. A pártvezetés azonban elítélő határozatot hozott, és a távközlési főigazgatónak e döntés közzétételének megakadályozása volt a feladata. Hoffmann utasításai ellenére a rádió a reggeli órákban folytatta a hírek sugárzását. A főigazgató a szovjet nagykövetségre távozott, ahol Bilak Jozef Lenárt és Milos Jakes már az úgynevezett forradalmi munkás–paraszt kormány megalakítását fontolgatták. Ismeretes, a kormányalakítási kísérlet meghiúsult, s éppen e törvénytelen kormányról való tárgyalás képezte évtizedek múltán a résztvevők hazaárulással való megvádolásának alapját. A 79 éves Hoffmannt néhány nappal ezelőtt a prágai fővárosi bíróság bizonyítékok hiányában felmentette a hazaárulás vádja alól, de a hatalommal való visszaélésre vonatkozó vádpontban bűnösnek találta, s négyévi szabadságvesztésre ítélte.

Az 1968-as események kapcsán eddig három kommunista vezető, Milos Jakes volt pártfőtitkár, Jozef Lenárt, a szlovák kommunista párt első titkára és Moszkva kedvence, Vasil Bilak KB-titkár ellen emeltek vádat hazaárulásért. A vád alól Jakest és Lenártot a bíróság tavaly felmentette. Bilak Csehszlovákia kettéválása után Szlovákiába költözött, az ottani igazságszolgáltatás azonban nem tud mit kezdeni vele.

A kommunista vezetők közül eddig csupán Miroslav Stepán, a CSKP KB elnökségének tagja ült két évet hatalommal való visszaélés miatt. Jóllehet az egykori pártnómenklatúrához tartozó személyek az érvényes átvilágítási törvény szerint nem tölthetnek be közéleti tisztséget, a cseh közvélemény így is elégedetlen az igazságszolgáltatási szervek lassú munkájával. Az említett hivatal ugyanis eddig közel kétszáz személy ellen emelt vádat, ám ezek közül csupán tízet ítéltek el. A volt pártnómenklatúra tagjai főként a gazdasági életben töltenek be jól jövedelmező állásokat. Az egykori cseh kommunista pártvezetők nyugalma azonban nem biztosított, hiszen a moszkvai levéltárakból még előkerülhetnek bizonyítékok a hazaárulás elkövetésére.